Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XI. Fejezet. A pénzhamisítás. 206-2D7. 331 egymástól, hogy némelyek a fogalom meghatározásában nem teszik azon megszorítást, miszerint csak az illető állam területén forgalomban levő pénzhamisítása büntettetik meghanem azon elvből indulván ki, hogy a kereskedés és a forgalom közös érdek, bármely állam területén forgalomban levő pénzhamisítást büntetéssel sújtják. Más büntetőtörvény könyvek ismét csak az illető állam területén forgalomban levő pénzjegyek hamisítását büntetik. Ezen törvénykönyveknél tehát a kérdés azon fordul meg: vájjon mely pénzek vannak azon állam területén forgalomban? A belföldi pénzjegyekre ez nem szorítható^ mivel minden államban bizonyos mértékig külföldi pénzek is képezik a közforgalom tárgyát; a kérdés eldöntése tehát esetről esetre a bírótól függ. A törvényjavaslat az utóbbi felfogáshoz csatlakozik. Vannak büntetötörvénykönyvek, és ezek közé tartozik a belga is, melyek büntetik ugyan a külföldi pénz hamisítását is, „n'ayant course légal" de enyhébben, mint a belföldit. Sárkány József elnök kívánatosnak tartaná, hogy a reciprocitás elve fogadtassék el, s necsak a nálunk forgalomban levő, hanem egyáltalában külföldi pénzek hamisítása is büntetéssel sujtassék. Indokolva van ez különösen az által, hogy jelenleg a pénzhamisítók azon praxist követik, miszerint nem az illető ország pénzjegyeit, hanem a szomszéd vagy más országét hamisítják. így nálunk igen sok esetben orosz és porosz pénzjegyek hamisittatnak. Csemegi Károly államtitkár erre megjegyzi, hogy ha az illető pénzjegyek nálunk nincsenek is forgalomban, a büntetés elöl az illető egészen még sem szabadul meg, mivel ha nem is a pénzhamisításban, de a csalásban mindenesetre bűnösnek mondatik ki. Hosszabb eszmecsere után kívánatosnak nyilvánitá az értekezlet, hogy a javaslat ebbeli határozata oda módosittassék, hogy ne csupán a Magyarország területén forgalomban levő, hanem egyéb pénzek hamisítása is belevonassék a pénzhamisítás fogalom-meghatározásába és egyenlően büntettessék. (V. ö. a ministeri indokokat a 326. 1.) [3.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. (206. §.) A §. 2. pontjából e szavak: „vagy pedig az ily pénz birtokosával" kihagyattak, mert azon esetet, midőn a hamis pénz birtokosa a hamisítás részese nem volt, a tettessel vagy részessel való egyetértés eseteivel" egyen vonalba helyezni nem lehet. 207. §. A hamis vagy hamisított pénz csalárd használatának bűntettét követi el: a ki a 2o3. és 206. §§-ban meghatározott eseteken kivül, hamis vagy hamisított pénzt valódi, illetőleg'teljes értékű gyanánt forgalomba hoz. Ha pedig hamis, vagy hamisított váltópénz, vagy ezt pótló papírpénz hozatik forgalomba : a cselekmény vétséget képez, melynek kísérlete is büntetendő. Mj. 199. §. — Kiüb. 207. §. I. mj. 199. §. A hamis vagy hamisított pénz csalárd használatának bűntettét követi el, a ki egyetértés nélkül a hamis pénz készítőjével vagy a valódi pénz meghamisitójával vagy ezek bűnrészesével: 1. hamis, vagy hamisított pénzt azon czélból, hogy azt a forgalomba tegye, a magyar állam területére külföldről behoz megszerez, vagy annak más általi megszerzésére közbenjár; 2. hamis vagy hamisított pénzt a forgalomba tesz. 42*