Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

176 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. valamint a kormányrendelet iránti engedetlenségre irányzott felhívást, „o chi eccitarla — alla inosservanza delle legi, o dei provedimenti del governo." Itt nincs szó kötelező rendeletről, sem illetékességről; azt azonban, az olasz jog alaptételeinek ismeretéből állithatni, hogy oly hatósági intézkedés elleni felhívás, melyre az intézkedő vagy rendelkező hatóság nem birt illetékességgel: ott sem tekintetik büntetendő cselekménynek; mert ily esetben a hatóság nem a törvény által reábízott hatalmat gyakorolja, s ennélfogva cselekménye: hatósági cselekménynek nem is tekinthető. A 168. §. második alineája a belbéke egyik föltételét és garantiáját képezi, a polgárok békés együttlétének, nyugalmának garantiáját fokozza és a társadalom alapintézményeit oltalmazza. „megtámadja." Ez nem egyértelmű a discussióval. Bírálat és vita tárgyává a társadalmi intézmények is tehetők, s a nyugodt, habár téves bírálat, a fennálló intézményekkel ellentétes eredményekre is juthat, a nélkül, hogy e miatt büntetés alá esnék. A megtámadás, szenvedélyes, lázongó, elferdített tételekből kiinduló, valótlan, vagy túlzott állításokat tartalmazó kifakadásokat jelent. Harczot, ostromot a társadalmi intézmények: a tulajdon, s a házasság ellen, nem tűrhet el állam. Nem szabad s a jog és a béke érdekében nem is lehet megengednie, hogy a vagyontalanok könnyühivösége és elfogultsága: rohamra szólittassék a vagyonosok ellen az által, hogy a tulajdon: rablásnak, s következőleg annak elfoglalása: mindenki jogának tüntettessék fel, mely jognak érvényesítését nem az igazság, hanem az azzal magát ellentétbe helyező gazdagoknak erőszakon alapuló szervezete és hatalma akadályozzák. A „megtámadás", mely szót a törvényjavaslat használ, ellentéte a bírálatnak és a vitának. Ez utóbbi a nyugodt meggyőződésre, az előbbi a szenvedély felköltésére számit. A helytelen bírálat és vita csak lassan hathat, és ezért ellensúlyozható a szellem fegyvereivel; a támadás ellenben rögtön hat, ingerültséget, szenvedélyt, gyűlöletet ébreszt, de azonfelül eszközeinél és methodusánál fogva is vagy kizárja, vagy nagyon megnehezíti a helyesebb nézetek terjesztésére irányzott szellemi hatást. A megtámadás ellen a törvény oltalmazza a társadalmat; a discussio ellenében a társadalmi intézmények igazságos és szükséges voltában rejlő erő szolgálhat oltalmuk [5] A képviselőház igazságügi bizottságának tárgyalása. (Mj. 168. §. tsz. 172. §.) 168. §. Pauler Tivadar előadó az első alineából a „kötelező" szót kihagyandónak véli ; a 2-ik alineában a „polgárok" valamely osztályát stb. kívánja tétetni, s a „tulajdonjog vagy a házassági intézmény" helyett „a tulajdon vagy a házasság jogi intézmény"-ét kívánja tétetni. — Chorin Ferencz a kormány „törvényes" rendeletét kívánja, mert p. a meg nem szavazott adó vagy újoncz behajtása iránti rendelet elleni izgatás nem eshetik e §. alá. Hova vezetne az, ha a kormány törvénytelen rendeletei elleni izgatás is igy büntettetnék! — Pauler Tivadar előadó szerint elég annak kimondása, hogy a kormány illetékessége körében kiadott rendeletei elleni izgatás büntettetik igy. — Teleszky István a kormánynak vagy hatóságnak „törvényes hatósága körében" kiadott rendeletét tenné. — Horváth Lajos attól fél, hogy a „törvényes rendelet" szó felvétele egyenes inviatió lenne az izgatásra; leghelyesbnek tartja Teleszky indítványának elfogadását. — Csemegi Károly államtitkár elfogadja Teleszky indítványát, mely a javaslat intentiójának egészen megfelel. — Horváth Boldizsár az „illetékességi kör" helyett a bíróságoknál is czélszerübbnek tartaná