Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. VI. Fejezet. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok stb. elleni izgatás. — I7I — i74. §§. 177 a „törvényes hatáskör" kifejezést. — Juhász Ferencz a közhatóságok és bíróságoknál „jogérvényes" rendeletet kiván tétetni. — Horváth Lajos megjegyzi, hogy a biróságnak nem jogérvényes rendelete ellen sem szabad izgatni, mert megvan az orvoslásnak rendes fóruma. — Hodossy Imre szerint is a hatóságok és bíróságoknál csak az keresendő, illetékesek-e vagy nem a kérdéses rendelet kibocsátására. — A bizottság „a kormány kötelező vagy pedig a közhatóságnak, a bíróságoknak illetősége körében kiadott rendelete" helyett a „a hatóságoknak törvényes hatáskörűkben kiadott rendelet"-ét teszi. Chorin Ferencz nem találja indokoltnak, hogy ily felhívásoknál az államfogházzal pénzbüntetés is összekapcsoltassék. — Csemegi Károly államtitkár a büntetés hatályossága szempontjából, szükségesnek találja ezt a nyilvánossággal való visszaélésnél. A §. büntetése megtart a tik. — Cborín Ferencz nem helyesli e §-ban a tulajdonjog vagy házassági intézmény megtámadásának tág kifejezését, mert ez alá minden socialisticus munka vagy felhívás bevonható lenne. Egészen más volna, ha erőszakos megtámadásra való felhívás büntettetnék. — Horváth Lajos a társadalmi rend érdekében szükségesnek tartja az ily izgatás büntetését. — Csemegi Károly államtitkár megjegyzi, hogy a §. rendelkezése szószerint megegyezik a legalaposb viták után készült olasz törvényével. — Hodossy Imre szerint a „megtámadás" szó nincs jól választva, mert minden tudományos munka alája lenne vonható. Jobb volna a helyett az „izgat" szó. — Bokros Elek szerint nem a tulajdon intézménye, hanem a létező tulajdon elleni izgatás büntetendő. — Csemegi Károly államtitkár szerint a létező tulajdont a lopás és rablás stb. elleni §§-ok védik; e rendelkezés a társadalmi rend védelmét czélozza. — A §. második alineája a „megtámadás" szónak „izgat" szóval való felcserélése mellett az előadó módosításai szerint elfogadtatik. [6.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, (mj. 168. tsz. 172. §.) A „hatóságok" kifejezésének alkalmazásán kivül, mely a 164. §-ban megállapított értelemhatározásból foly: „a kormány kötelező vagy a közhatóságnak vagy biróságnak illetékessége körében kiadott rendelete" stb. helyett tétetett „törvényes hatáskörükben kiadott rendelete" stb., mert a törvény a ministeri indokokban kifejtett intentiójának, hogy oly rendelet, mely nem kötelező, azaz, melynek kiadására a kibocsájtó nem birt „hatósági jogkörrel", nem képezi e vétség tárgyát, világosabban és határozottabban megfelel. E §. második bekezdésében e szavak „a tulajdonjogot vagy a házassági intézményt megtámadja" helyett tétetett: „A ki a tulajdon vagy házasság jogintézménye ellen izgat", mert a tulajdon és házasság jogintézményei, melyekben összes társadalmi életünk rendje gyökerezik, oltalmazandók a szenvedélyes elferdített tételekből kiinduló valótlan kifakadások ellen; ezeknek jellemzésére és megkülönböztetésére a társadalmi intézmények bírálatától, az „izgat" szó legalkalmasabb, mely azonfelül a fejezet czímrovatával és a többi §§. szövegével is megegyez. [7] Ministeri indokok a 170-ik §-hoz. (tsz. I73. §.) A király személyének sérthetlensége, s a trónöröklési rend: mindenik alkotmányos országban az alkotmánynak képezi föágazatát, illetőleg azon jogok egyikét, melyekkel a király és a dynastia, az alkotmánynál fogva birnak. E jogokat, valamint az alkotmányt magát, nem engedheti „megtámadtatni" az állam; ezeknek túl kell helyezve lenniük a szenvedélyek és ingerek tömkelegén. 23