Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

174 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. Mennél könnyebben felizgatható a tömeg, mennél könnyebben következik be a szenvedélyek felkeltéséből s azoknak egy bizonyos bűntettre irányzásából a bűntett tettleges elkövetése: annál nagyobbnak, erösebbnek kell lenni a féknek, mely a tömegek ilynemű felhivásától visszatartson. Ha igaz az, hogy a sajtószabadság szilárdul szervezett társadalmat és erős repressiv törvényeket követel: akkor ez kiválólag áll a bűntett elkövetésére izgató nyilvános felhívásokra, habár azok közvetlenül és rögtön nem vezettek eredményre. Teljesen indokolt, ha ily esetben a nem sikerült, az eredménytelenül maradt nyilvános felhívás is büntettetik. A büntetés mindazonáltal ez utóbbi esetben sokkal enyhébb, s minthogy a minimum 24 óráig terjedő államfogházban áll: alkalma van a bírónak a büntetést a bűntett súlyosságához képest, melyre a felhívás tétetett, a felhívás körülményeihez s veszélyességéhez képest arbitrálni. A 167. §. mindkét pontjának összehasonlításából egyébiránt önkényt következik, hogy a második bekezdésnek esetében soha sem állapitható meg a tettes elleni büntetés, hanem hogy ez esetben mindig enyhébb büntetésnek kell kimondatni, mint az, a mely a törvény által a tettesre határoztatott. Ellenkező esetben az első és a második szakasz közötti különbség szüntetnék meg, s azon tényleges föltételekhez kötött büntetés mondatnék ki, mely föltételek a concrét esetben nem léteznek. [4.] Ministeri indokok a 168. §-hoz. (tsz. 172. §.) E szakasz főbb szempontjai, már a fejezet általános indokolásában is kiemeltettek (fent 165. 1.) Commentárrá nem válhatik az indokolás; habár fontos okok szólanak a mellett, hogy ez terjedelmesebb legyen, mint más országok hasonló természetű előterjesztései. Ott, a hol az új büntetőtörvénykönyv által egy már létező codex csupán javíttatni czéloztatik: ott az új javaslat, a fennálló törvénynek a legtöbb esetben csak is egyes módosításait képezi. Az indokolás ily esetben egyedül a módosításokra szorítható. Nálunk a helyzet más levén: az indokoknak szükségszerüleg nagyobb terjedelmüeknek kell lenniök. A 168. §. első bekezdése három közvetlen objectumot tart szem előtt. Büntetést rendel a) a törvény; b) a kormány kötelező rendelete; c) a hatóság által illetékessége körében kiadott rendelete vagy meghagyása iránti engedetlenségre irányzott nyilvános felhívás ellen. A törvény iránti engedetlenségére irányzott felhívást illetőleg ha az, a mely iránt az engedetlenségi felhívás szól, büntetőtörvény: ez esetben a 167. §. alkalmazandó. Valamely bűntett vagy vr -ég elkövetésére nyilvánosan felhívni: ugyanaz, mint felhívni a büntetőtörvény ir ati engedetlenségre. De vannak a közjogba tartozó vagy az államot, illetőleg a közérdeket érintő más törvények is, melyek megsértésére nincs különösen büntető sanctio megállapítva. Ha ezek iránti engedetlenségre intéztetik felhívás: ez nem képezvén felhívást bűntett vagy vétség elkövetésére: nem esik a 167. §. esetei alá. Ily felhívások azok, melyek ellentétben a 167. §-sal, a többi feltételek létezése esetében a 168. §. alá tartoznak.