Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. VI. Fejezet. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok stb. elleni izgatás. — I7I—174. §§. 171 bat a törvényröj: és midőn azt mondandóm, hogy a kiegyezkedés oly rosz, mely mellett cl kell buknunk, tönkre kell jutnunk : azon törvények ellen jobban izgatni nem lehet; s ebből folyólag kis roszakarat mellett is ki lehetnék téve azon eshetőségnek, hogy a királyi ügyész indítványára gyakorlatilag megismerkedhessen! ezen törvényjavaslat börtönszabályainak Hegyessy Márton t. barátom és több elvtársai részéről annyira csekélyeit szabadelvüségével. Ezért tartom szűkségesnek, a mit a t. előttem szólott képviselő ur elmondott, hogy igenis a határvonal meghuzassék e tekintetben, hogy meddig lehet menni, és melyen túl nem; a mely határvonalat az állam fenállását feltételező intézményekre kívánnám csak korlátozni, tovább nem mennék, nemcsak a magam, nemcsak a t. többség, hanem a parlamentalismus érdekében. Azokat, mik a szélső oldalon fel lettek hozva, hogy ezen törvény kortes-törvény s azon czélból hozatik, hogy a t. többség párturalmát biztosítsa: én nem kívánom mondani, mert sokkal inkább tisztelem a többség tagjait, magát a t. kormányt, minthogy rüszükröl ilyen szándékot feltételeznék. De ha tekintetbe vesszük, hogy a birói függetlenség visszaállítása mindig késik az éji homályban, ha tekintetbe vesszük, hogy ezen törvényben mindenütt ott látjuk a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését, mint mellékbüntetést ; ha tekintetbe vesszük, hogy az egész királyi ügyészség s maga a királyi főügyész, tehát a vádló orgánum feltétlenül a tisztelt kormány kezében van: nem látom épen indokolatlannak, hogy ezen törvényjavaslat ellen azon kételyek és gyanúsítások felmerültek. Ezen, különben a közönséges bűntényekre nézve olv jeles, szakavatott munkára sötét árnyoldalt vet a törvényjavaslat ezen fejezete. Nagyon örvendek, szivemből üdvözlöm, hogy épen a többség soraiból egy igen t. szónok által lett ennek kiigazítására az ut és a mód megadva, részemről kijelentem, hogy indítványához hozzájárulok. Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! Jóllehet nem ismerhetem el, hogy a vélemény szabad nyilvánítása, melyre én is súlyt és pedig igen nagy súlyt fektetek, a javaslat ezen §-a által veszélyeztetve vagy lehetetlenné lenne téve: elfogadom Várady képviselő ur határozati javaslatát: egyébként biztosithatom a t. képviselő urat, hogy valamint a kormány, ugy az igazságügyi bizottság is a szólás- és sajtószabadság fontosságát és szükségességét teljes mértékben elismeri és érzi; és nem osztozhatom azon aggodalomban, melyeket a. képviselő ur ezen szakaszból levont. Én, t. ház, nem képzelhetek Magyarországon bírót, a ki ezen §. alapján valakit azért, hogy a törvényben megállapított valamely institutió hiányát, káros voltát vagy hátrányát feltünteti, hogy megváltoztatásának vagy módosításának szükségét kifejti: e szakasz alapján büntetés alá vonhasson. En meg vagyok győződve tökéletesen, hogy a t. képviselő urnák egy ['hajaszála sem fog meggörbülni, ha azokat, melyeket az imént felhozni szives volt, el fogja választóinak is mondani. Ezt elmondani tökéletes joga van. De vajon a t. képviselő ur nem emlékezik-e azon eseményekre, melyek az országban csak a legközelebbi múltban történtek'; nem emlékezik-e azon szónoklatokra, melyek az erdélyi unió törvényessége iránt Magyarország egv részében széthangoztattak, vagy melyek a magyar országgyűlés törvényességét, vagy a nemzetiségek egyenjogúságáról szóló törvény törvényességét vonták kétségbe-, vagy melyek a királyföld rendezéséről szóló törvény törvényességét vonták kétségbe, és azt mint ama nemzetiségeknek elnyomására czélzó törvényt tüntették fel? Ha a képviselő ur mindezeket szeme előtt tartja: be fogja ismerni, hogy Magyarországnak ilyen törvényes intézkedésre sokkal nagyobb mérvben van szüksége, mint más országoknak, hol azon körülmények, melyek között mi vagyunk, nem léteznek. 22*