Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. IV. Fejezet. A lázadás. — i53. §. 123 hogy a minimum czélját elég világosan kifejtettem. A minimum irányt szab a bírónak a tett tárgyi tényálladékának kellő megítélésére ; de mivel épen az történhetik meg, a mit méltóztattak mondani és a mit Simonyi Ernő képviselő ur is felhozott, hogy t. i. lehetnek nagyon enyhítő körülmények, s ha azok számosak és nyomatékosak, akkor a 92. §. alkalmazásának van helye, kiegyenlítettük mi az által a prudens judicis arbitrium határtalanságát és a merev ragaszkodást bizonyos tételekhez. A különbség csak az, hogy a bírónak ki kell mutatnia az ítélet indokolásában a számos nyomatékos enyhítő körülményeket és ha azokat kimutathatja: akkor ezen joggal élni fog; ha nem képes kimutatni: akkor nem fog élni vele; nem mondhatjuk tehát, hogy mereven megkötöttük a biró kezét, de azt sem, hogy minden korlát alól felszabadítottuk. Interregnumot én alkotmányos törvényes fogalmaink szerint nem ismerek, interregnum nem lehetséges s nincs is, az alkotmányt védi az előbbi fejezet, az 1848-ki III. t. cz. A minister felelősségre fog vonatni. Ha azon eset áll be, a mit Simonyi Ernő képviselő ur mondott, hogy nincs országgyűlés, vagy, hogy az illető minister időközben tán meghalt, mert például csak 50 év múlva nyittatik meg az országgyűlés: miután, ugy hiszem, nem akarja elvonni az országgyűléstől a vád alá helyezési jogot, hanem annak akarja meghagyni, akkor bármit tennénk is itt a törvénybe, ugy sem lehetne azt foganatosítani, mert a holt emberre nem lehet büntetést alkalmazni, hol pedig nincs országgyűlés, mely a vád alá helyezést elrendelné, ugy sem lehet felelősségre vonni a ministert. De én általában tagadom ezen esetek erkölcsi és jogi lehetőségét, én tagadom azt, nem ismerem el, nem szabad feltennünk oly viszonyokat, melyek a törvénynyel ellenkeznek; ily rendkívüli, ily törvényellenes viszonyokra a törvény nem reflectálhat. Ott vannak a felségsértésre vonatkozó szakaszok, melyek épen ugy védik a fejedelem személyének szentségét, mint védik az alkotmányt. Ennél többet a törvényhozás nem tehet és én ennélfogva nem látom ebből a szempontból szükségesnek a törvényjavaslat módosítását. (Helyeslés.) Elnök: Fel fognak olvastatni a módositványok. Gulner Gyula jegyző (olvassa Metzner Gyula és Zay Adolf módositványait). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 152. §-t a beadott módositványok ellenében az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni; a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a 152. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadja. 153. §. Lázadást képez azon csoportosulás is, melynek czélja : a polgárok valamelyik osztályát, nemzetiségét vagy hitfelekezetét fegyveresen megtámadni. Ezen esetben a felbujtók és a vezetők öt évtől tiz évig terjedhető államfogházzal, a többiek pedig két évig terjedhető államfogházzal büntetendők. Mj. 151. §. - Kiüb. 153. §. I. mj. 151. §. A lázadás bűntettét képezi azon csoportulás is, melynek czélja, a polgárok egy vagy több osztályát fegyveresen megtámadni. Ezen bűntett miatta felbujtók és a vezetők 5 évtől 10 évig terjedhető államfogházzal, a többiek pedig 2 évig terjedhető államfogházzal büntetendők. II. mj. 151. §. A lázadás bűntettét képezi azon csoportulás is, melynek czélja, a polgárok [] valamelyik osztályát, valamely nemzetiségét vagy hitfelekezetet fegyveresen megtámadni. Ezen bűntett miatt a felbujtók és a vezetők 5 évtől lü évig terjedhető államfogházzal, a többiek pedig 2 évig terjedhető államfogházzal büntetendők. 16*