Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. IV. Fejezet. A lázadás. — i52. §. 121 A t. államtitkár ur a büntetés minimumának nagyságát azzal indokolja, hogy más országokban is van törvény, a mely súlyosabban bünteti a lázadást, mint ezen törvényjavaslat szándékozik büntetni és erre nézve hivatkozni méltóztatik különösen a belga törvényre. De ha én jól emlékezem, csak azon lázadásra van a belga törvény szerint életfogytiglani fegyház kiszabva, mely fegyveres erővel történt. Itt azonban ezen szakasz nem tesz különbséget a csoportosulások nemei közt és igy nálunk az sem lesz enyhitö körülmény, ha a csoportosulás fegyver nélkül történt és igy erre is ugyanazon büntetés fog kiszabatni: mert csak rendkivüli körülmények közt szállhat le a biró tiz éven alul. Hasonlóképen reflectálnom kell az igen t. államtitkár ur azon nézetére is, melyet egy másik módositványnyal szemben mondani méltóztatott. Nevezetesen azt mondotta az államtitkár ur, hogy ezen szavaknak: „alkotmányos magyar kormány" beillesztése fölösleges. Az igaz, hogy most fölösleges, de lehet interregnum is, a mikor nem alkotmányos kormány vezeti az ügyeket és az nem is felelős. Ez esetben az fogja e törvényt végrehajtani. Azt tetszett mondani, hogy az nem fogja tekintetbe venni, mi a törvény? Ne tessék azt hinni. Épen ez lesz az ö basisa és neki nem is szükséges rendeletet kiadni: mert ezen törvényben már a legszigorúbb büntetés van kimondva. Azt tetszett azután mondani, hogy az alkotmányosságnak elegendő garantiája a ministeri felelősség. De miután ez közjogi természetű: a büntetésnél ennek semmi helye nincs. Ha egyszer bűntettről van szó, ott a büntetésnek helye van, legyen az közjogi természetű vagy sem. A mi törvényeinkben is van arról intézkedés, hogy kik ítélnek a ministerek felett; de hogy miként bűntettessenek, arról nincs intézkedés; azért erről okvetlenül ezen büntetöjavaslatban kellett volna intézkedni. Ennek folytán én csak arra vagyok bátor felkérni a t. házat, legyen kegyes a munka megkissebbithetése és hasztalan felszólalások megakadályozása végett elvileg azon kérdés felett határozni: vájjon megengedhetőnek tartja-e a maximum és a minimum elleni módositványok beadását, vagyis elfogadhatónak tart-e valamely módosítást, mely ennek változtatását czélozza ? Perczel Béla igazságiigyminister: T. ház! A képviselő urnák ezen kérdésre megadják a feleletet e képviselőház által eddig elfogadott 23., 24., 25. szakaszok. Azt kérdezi t. i. a képviselő ur, lehet-e módosítást tenni a maximum és minimumra nézve, illetőleg lehet-e nagyobb vagy kisebb büntetést, mint a milyen az előző szakaszokban ki van mondva, indítványba hozni? Természetszerűleg nem lehet: mert e fölött a ház már általános rendben határozott s ott meg van a maximum és a minimum állapítva. Azonban, hogy a már megállapított keretben a speciális bűntetteknél akár a maximum, akár a minimumra nézve ne lehessen indítványt tenni, ez azt hiszem, kérdés tárgyát sem képezheti. Simonyi Ernő: T. ház! A minister ur kijelentését egyáltalában nem lehet elfogadni, mert azt megengedem, hogy a minister ur nem fogad el oly módosítást, mely nagyobb vagy kisebb büntetést szab ; de hogy a ház nem fogad-e el, az más kérdés. (Közbeszólás a középről: A keret meg van állapítva!) Lehet, de ezen keretet nem a ház állapította meg, hanem a ministerium és az igazságügyi bizottság; a képviselőház pedig az által egyáltalában nincs kötve s ha jónak látja : módosításokat tehet ugy a maximum, mint a minimumra nézve. Ha már, t. ház, felszólaltam, kénytelen vagyok egy megjegyzést tenni a fenforgó kérdésre. Nekem kifogásom van a 10 évi minimum ellen. Én a lázadást, törvényes és alkotmányos kormány ellen értem, nem mint itt van általánosságban mondva, a kormány ellen; és azt hiszem, hogy azon clausula: „alkotmányos kormány" nem fölösleges. Hiszen nem oly régen volt még, az államtitkár ur is emlékezhetik azon időre, mikor nem alkotmányos kormány uralkodott Magyarországon. Jöhet még egyszer ily idő és nem alkot16