Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

86 I, A btkv, tárgyalása átalánosságban. elbánás alá tartozik, ha nem is az elnevezésben, de a dolog lényegében meg van a különboztetés. Ez volt oka, hogy az igazságügyi bizottság az átalános európai gyakorlatnak hódolva, a büntettek és vétségek közti különbséget elfogadta és a büntető törvénykönyvben megtartotta. Mióta a sajtószabadság nálunk is meghonosult, a sajtó utján elkövethető büntettek és vétségek iránt is kellett intézkedni. Intézkedik az 1848. XVIII-ik , ., , , . „ . , ,, , Sajtó utján elk. büntetendő cselekmenyek. törvenyezikk nemcsak a büntető jog, hanem a rendészetnek szempontjából is. Ezen büntető törvényjavaslat nem tesz különbséget azon büntettek és vétségek közt, melyek a sajtó utján vagy más módon követtetnek el, azok tényálladékát, azok büntetéseit tekintve. Különbséget nem tesz : mert azon elvből indul ki, hogy az eszköz nem változtatja meg a büntettek minőségét. Miután azonban a sajtó körüli törvényhozás nemcsak a büntető szabályokban állapodhatik meg, hanem szükségessé tesz más intézkedéseket is: a mostan fennálló törvényeket Összhangzásba kell hozni a büntető javaslat intézkedéseivel, ez egy külön életbe léptetési törvénynek lesz a feladata, a melyre e törvénykönyv utolsó szakasza utal. Ebben az életbe léptetési törvényben meg lesz oldandó azon nagyfontosságú kérdés is: vájjon a sajtótörvényekre és bűntettekre fenn akarjuk-e tartani a fokozatos, vagy pedig behozni az egyetemleges felelősség elvét, miről lesz alkalmunk tanácskozni és határozni. Minden büntető törvénykönyvnek legfontosabb része a büntetési rendszer: ezen büntető törvénykönyv büntetési rendszere a szabadság-büntetések elméletén és 1,1 ii i > ' i -i T-I"Í- J i u i ÍM. •• »• Büntető rendszer. annak helyes alkalmazásán alapszik, hlotordul benne a halálbüntetés, előfordul a pénzbüntetés, előfordulnak mint mellékbüntetések a hivatalvesztés és a politikai jogok felfüggesztése is. De a büntetési rendszernek lényege a szabadság-büntetésekben áll. Megtartotta az igazságügyi bizottság a halálbüntetést is, megtartotta: mert meggyőződése, hogy az igazság szerint a legsúlyosabb bűntetteket a legsúlyosabb büntetésekkel lehet és kell sújtani. Megtartotta azonban igen kevés esetre, megtartotta különösen a megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságokra, a hol annak igazságos voltát a jogban rejlő egyenlőségi elv bizonyítja és a népek jogérzete mindenkor javalta. Megtartotta: mert megtartották azt az európai legmíveltebb nemzetek, mert nem mondhattuk szükségtelennek azon büntetést a mi viszonyaink közt, a mely büntetést Nagvbrittania, Francziaország, Olaszország és a Németbirodalom még eddig szükségtelennek nyilvánítani nem akartak és nem mertek. De nem dictálja a törvénykönyv a halálbüntetést absolute ; módját adja a bírónak, hogy ott, a hol az alanyi rendkívüli körülmények indokoltnak mutatják, azt enyhíthesse, átváltoztathassa. Megtartotta, a mint utóbb bővebben fogom indokolni, annak corrcctivumát: a fejedelem kegyelmezési jogát. A büntetések úgyszólván lényegét azonban a szabadság-büntetések képezik, azon büntetési nem, a mely Európában majdnem átalában el van fogadva főbüntetésül, azért: mert a szabadság-büntetések személyesek, arányosak, osztékonyak, példásak, és egyszersmind, ha a fogházak kellőleg berendezettek, javítók. A bűntetteknél két nemét különböztette meg a szabadság-büntetéseknek: a fegyházat és börtönt. Tette ezt az igazságügyi bizottság a javaslat nyomán azért: mert a szabadság-büntetéseknek egyik föelönye az, hogy arányosak, azaz fegyház es börtön. azokat a bűntettek nagyságához idomítani és alkalmazni lehet. Ezen előnye a szabadság-büntetéseknek annyival nagyobb, mennyivel inkább meg lehet azokat nemcsak az időtartamra, hanem fokokra is különböztetni. Es azért a szigorú fegyház mellett az enyhébb börtönt is megtartotta. A vétségekre a rendes büntetés a fogház. De van még egy neme a szabadság-büntetéseknek, amely bűntettekre és vétségekre alkalmazható, és ez az államfogház. Nem egészen ismeretlen az hazánkban sem; a sajtóvétségek miatt elitéltek külön államfogházban állják ki Allamfogház. büntetésüket, politikai büntettek elkövetői azelőtt is nem a közönséges börtönökben, hanem várfogságban állották ki büntetésöket.-Az államfogház a custodia honesta jellegével bír; korlátoztatik a másokkal való érintkezésben, megfosztatik szabadságától ; de azontúl nem sújtatik a bűnös. Tekintve azon motívumokat, melyek a bűnöst tettére indították, tekintve a bűntett természetét és körülményeit, Európa legújabb törvénykönyvei a szabadságbüntetésnek ezen nemet elfogadták és alkalmazzák; alkalmazza a belga, a német birodalmi törvénykönyv, s többek közt a legújabb ausztriai javaslat is.