Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)
IV. A btkv. javaslatának átalános tárgyalása a képviselőházban. Perczel Béla. 81 szellemben intézkedtek re'gibb, újabb és legújabb törvényeink, mire nézve a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869 : IV. törvényczikk, a törvényhatóságok és községek rendezését tárgyazó 1870 : XLII. törvényczikk és 1871 : XVIII. törvényczikk, a választási törvényt pótló és módosító 1874 : XXXII. t.-cz., az összeférhetlenséget szabályozó 1875 : I. t.-czikkre utalni elégséges. E mellékbüntetéseket azonban csak azon bűntettekkel kapcsolta egybe a javaslat, melyek minőségüknél fogva az azoknak indokául szolgáló bizalomvesztést eredményezik és tartamukat bizonyos időre szoritá, a biróra hagyván itt is, a concrét körülményekhez képest azoknak törvényben megállapított leghosszabb és legrövidebb idő közötti kiszabását. „A bűnhődött egyéntől nem szabad elvenni a reményt, a kilátást, hogy bizonyos idő elteltével és ez alatti erkölcsös viselete által, az egyszer elkövetett bűntett emlékével annak minden következményei eltűnnek." (L. a min. indokokat az 54—59. §-hoz [8] a.) A bizottság pedig ugyanazon okokból, melyeknél fogva a biró rendkívüli enyhitési jogát igazoltnak tartja, a mellékbüntetések alkalmazását vagy mellőzését is, rendkívüli enyhítő körülmények esetében, a bírónak belátására bizta. Az állam feladatainak világosabb felfogásával a kiegyezkedési rendszer megszűntével átalában elismert elvvé vált, hogy a büntettek és vétségek igazság szerinti megtorlása az állam hivatása és közvád útján eszközlendö. Vannak azonban büntetendő cselekmények, melyeknek megfenyitését a sertett fél panaszától függővé tenni czélszerü. Az okok, melyek azt javasolják, főleg a cselekvények minőségében rejlenek, melyeknél fogva a közérdek megsértése csak másodrendű, a sértett fél érdekeinél kisebb tekintetű; azok a családi becsületet, békét, nyugalmat érintik, az államnak az érdekeltek akarata elleni beavatkozása által még sértőbbekké, fájdalmasabbakká válnak és oly természetűek, hogy a büntető eljárás a sértett felek közreműködése nélkül alig vezethet eredményre. Ily szempontból hazai jogunk nemcsak több fontos jogsérelmet mint magánvétségeket (nagyobb kisebb hatalmaskodást, becsületsértést stb.), hanem még a nőnek főbenjáró büntetéssel sújtott házasságtörését is, a sértett panaszától tette függővé. Ezen esetek mindazáltal szorosan oly módon körül vannak irva, hogy az érintett tekintetek kellő méltatása mellett, az állami jogrend követelményei is meg vannak óva. A visszaesés (relapsus) iránt a javaslat átalános intézkedést nem tartalmaz; de külön határozza meg a bűntetteket és vétségeket, melyekre nézve a visszaesés nagyobb büntetési tételnek alkalmazását és a feltételes szabadságra bocsájtásnak kizárását eredményezi. Ezek a lopás, rablás, zsarolás, sikkasztás, orgazdaság és csalás, mind veszélyességüknél, mind a visszaesés gyakori eseteinél fogva. A kegyelmezési jogot a javaslat, mint az állami souverainitás elidegeníthetetlen jogát és folyományát, az elévülést, mint az igazság és czélszerüség követelményét elfogadja és szabályozza. Ezek átalános irányelvei a javaslatnak, mely törvény erejére emelkedve hatálylyal birand a magyar állam egész területén, Horvát-Szlavonországok kivételével (b. t. 5. §.) Ili. II büntető tirráyÉp javaslatának átalános tárgyalása a képviseíöházban. I. A 3o9. országos ülés i877. nov. 22-én Bánó József elnöklete alatt: az átalános vita első napja. Elnök: Következik a napirend második tárgya, az igazságügyi bizottság jelentése a magyar büntető törvénykönyvről. Az igazságügyi minister ur kiván szólni. Perczel Béla igazságügyi minister: T. h. Harmincznégy év lefolyása után a magyar törvényhozásnak ismét alkalma van egy büntető törvény-tervezet felett tanácskozni. Ha jelenben csak egy létező büntető torvénykönynek javításáról, vagy ennek egy új törvénykönyv által való 11
