Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

78 I. A btkv. tárgyalása átalánosságban. európai törvénykönyvek nyomán külön rendőri törvénykönyvnek tartotta fel. Feltünteti azáltal a lényeges különbséget, mely a közvetlenül jogsértő és a jogsértésekre csak közvetve alkalmat szolgáltatható cselekmények közt létezik, nehogy a nép jogérzülete, a törvényszegések természete és súlya iránt megzavartassék, tévedésbe ejtessék, ha a jogsértések megelőzése végett hozott rendőri törvények megszegéseit némikép egy vonalba helyezve szemléli, az állam és magánosok legfontosabb jogainak megsértésével. Kikerülte a javaslat azáltal azon nehézségeket is, melyek szükségkép abból erednek, hogy az átalános résznek legfontosabb szabályai, például a bűnösök kiadásáról, a büntetésekről, a kísérletről stb. a kihágásokra vagy egyátalán nem, vagy csak tetemes módosításokkal alkalmazhatók; kikerülte azon veszélyt, hogy az átalános intézkedések némely esetekben kelletinél szűkebb, más esetekben kelletinél tágasabb körűeknek bizonyuljanak. A közvetlen jogsértések, melyek az igazság, a köz- és magánbiztosság követelményeinél fogva büntetés alá veendők, az akarat bűnösségére, a veszély, a sérelem, a kár nagyságára, a következmények súlyára nézve, ismét lényegesen különbözők. Ezen különbségnek az európai törvényhozások a büncselekvények külön elnevezése és osztályozása által, bűntettekre és vétségekre (crimes, delits, Verbrechen, Vergehen), adtak kifejezést. „A nép józan érzelmével ellenkezik egy genericus felfogás alá foglalni az atyagyilkosságot és a becsületsértést." (Ministeri ind. L fent 40. 1.) Minden büntető törvénykönyvben a szabadságbüntetéseknek több, súlyosságukra nézve különböző nemét kell megállapítani ; azok alkalmazásánál csak a büncselekvényeknek nagyobb vagy kisebb súlya szolgálhat irányul, mi szükségkép súlyosabb és kevésbbé súlyos büncselekvények megkülönböztetésére, osztályozására vezet. A különböző törvényszegések külön elnevezések alatti összecsoportositását továbbá törvény-szerkesztési tekintetek: hogy t. i. az egy osztályú büncselekvényekre vonatkozó szabályokat collective egybe lehessen foglalni, úgyszintén a bírósági illetőség megállapítására vonatkozó intézkedések indokoltnak tüntetik fel. A bizottság annál fogva, az európai törvényhozásokban szokásos osztályozásnak elfogadását: bűntettekre és vétségekre csak helyeselhette. Ez osztályozásra és elnevezésekre jogforrásainkban is, habár processualis szempontból akadunk, (erimina et delicta), az ausztriai büntető törvénykönyv uralma idején pedig még inkább meghonosodván, részben törvényszéki gyakorlatunkban is érvényre emelkedtek. A javaslat kiterjed a sajtó útján elkövetett büntettek és vétségekre is. A büntető törvénykönyv feladata meghatározni a büntetendő cselekményeket és azok büntetéseit. Az eszköznek, melylyel azok elkövettetnek, különbsége, az eljárás szabályozásánál jöhet tekintetbe, de nem indokolhatja eléggé azoknak külön anyagi törvényekbe való foglalását. Fentartatik mindazonáltal egyelőre a fokozatos felelősségnek az 1848 : 18. t.-czikkben foglalt elve, minthogy megváltoztatásának szüksége eddig nem mutatkozott, „mint speciális és természete szerint inkább politikai mint jogi dispositió." (Ind. 1. fent 38. 1.) E tárgy iránt intézkedni, valamint egyátalán sajtótörvényünk szabályainak összhangzatát a büntető törvénykönyv rendeleteivel eszközölni az életbeléptetési törvény feladata, melyre a ministeri indokok több helyütt és a büntető törvénykönyv 485. §. utalnak. A büntetési rendszer megállapításánál a javaslat a humanismus követelményeit az igazsággal és ez által követelt szigorral törekszik összeegyesiteni. Megtartja a halálbüntetést, melyet a legműveltebb országok a büntettek legsúlyosabb eseteire nézve igazságosnak, tekintettel erkölcsi és társadalmi viszonyaikra mindeddig szükségesnek tartanak. „Ha nem merte Belgium, nem merte Németország, Francziaország megszüntetni a halálbüntetést, ha — a mi több — visszaállíttatott több országban, a hol előbb már eltöröltetett, akkor tekintve Magyarország közbiztonsági viszonyait, nem lehet mondani, hogy ezen büntetés, melyre csaknem mindenütt szükség van, Magyarországban szükségtelen. A rögtönbiróságok, melyek egymást váltják fel, az alig