Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

III. A képviselőház igazságügyi bizotts. jelentése a m. btkv. javaslatáról átalánosságban. megszűntetett kir. biztossági inte'zme'ny nagyon éles és szomorú ellentétben illustrálnák a halálbüntetést eltörlö törvényjavaslatot, szemközt a tényleges állapottal, melynek pedig harmóniában kell állania a törvénynyel, ha ettől az váratik, hogy jótékonyan hasson." (Ind. 1. fent 49. 1.) Alkalmazását két esetre, úgymint a gyilkosságra és a felségsértés azon esetére szorítja, mely a király meggyilkolása, szándékos megölése, vagy ezen cselekmények megkísérlése által követtetik el; és ez esetekben sem állapítja meg absolute, hanem azokra nézve is a rendkívüli enyhítésnek ád helyet. A szabadságbüntetésekre nézve a javaslat az elveket állapítja rheg, melyekből felismerhetni a szenvedés azon összegét, mely a büntetés egyik vagy másik nemével egybe van kötve és azon czélokat, melyeket a törvényhozás a bünhödésen felül elérni törekszik. A büntetés végrehajtására vonatkozó mellékintézkedéseket, melyek a szükség és czélszerüség, a helyi viszonyok- és körülményekhez képest változók, a végrehajtó hatalom körébe utasítja. A szabadságbüntetések négy nemét különbözteti meg: a fegyházat, börtönt, államfogházat és fogházat. A fegyház és börtön bűntetteknél, a fogház vétségeknél alkalmaztatik. A bűntettekre megállapított szabadságbüntetések kettős fokozatát igazolja a büntettek különböző nagysága és súlya és az azokra szabandó büntetések minél tökéletesebb arányosításának igazsága és czélszerüsége. Mert kétségtelen, hogy a szabadságbűntetést a bűntett nagyságához sokkal tökéletesebben és igazságosabban lehet arányosítani, ha a büntetések nemcsak időtartamuk, hanem fokozatukra nézve is különbözők; és azáltal is egyik föelönyük, osztékonyságuk, arányosságuk fokozódik. A kettős fokozat mellett szól a jelenleg fennálló börtönrendszerünk és gyakorlatunk is. Az-ausztriai büntető törvénykönyv a bűntettekre szabott börtönt súlyosra és első-fokúra osztja. (A. B. T. 14. §.) E megkülönböztetést fentartotta nálunk a törvényszéki gyakorlat, a szabadságbűntetéseket azok súlyához képest országos fegyházakban szigorúbb fegyelmi és házi szabályok mellett, vagy pedig törvényszéki börtönökben hajtják végre. Végre a kettős fokozat czélszerüsége mellett nyilatkoztak az igazságügyi bizottság által meghallgatott szakférfiak, a kir. főügyész, s fogházi igazgatók. Kivételes büntetési nemet képez az államfogház, mely a custodia honesta jellegével bír, az elitélt személyes szabadságának elvonásában, érintkezései megszorításában áll, és ha nem is kizárólag, de főkép úgynevezett politikai bűntettekre és vétségekre alkalmaztatik. Indokolását azon büntettek sajátszerű természetében és azon motívumokban találja, melyek a tettest a cselekvésre bírták. Ily értelemben fogadták azt el a belga, (detention) a német birodalmi, a zürichi büntető törvénykönyvek, az 1874. ausztriai javaslat. Oly cselekvényekre nézve azonban, melyek elkövetőik lelki romlottságát már minőségüknél fogva kitüntetik, a büntetés ezen nemét nem alkalmazta a javaslat, ha a politikai büntettek színezetével bírnának is. A szabadságbüntetések időtartamára nézve megállapítja az életfogytig tartó fegyházat a legsúlyosabb bűntettekre, mert legtöbb esetben csak az helyettesitheti némikép a halálbüntetést, melyet egyébként sokkal több cselekményre nézve kellett volna megállapítani. Az időleges szabadságbűntetések leghosszabb időtartama tizenöt év. Döntő érvekül szolgáltak e tekintetben az észak-német büntető törvény szerkesztése alkalmával tett vizsgálódások; a szakférfiaknak, orvosoknak, fegyintézetek igazgatóinak jelentései és véleményei, melyek szerint már a tiz éven felüli szabadságbüntetések is veszélyeztetik az előbbi időben nyert hasznos eredményeket és ily módon indokoltnak tüntetik fel az érintett német birodalmi és zürichi büntető törvénykönyvekben is elfogadott időhatárnak megállapítását. A börtönrendszerre nézve, tekintettel a külföld tapasztalataira, a vegyes fokozati rendszer, mely az ir-rendszer neve aJatt is nevezetes, el lett fogadva.