Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

60 I. A btkv. tárgyalása átalánosságban. fokozatosan halad, s a két végpont közötti tért, czéltudatosan és a feladatnak megfelelő rendszabályok szigorú és következetes alkalmazásával tölti be. De maga a progressiv rendszer sem alkalmaztatik egyformán ; eltérések e körül is mutatkoznak ; a helyi viszonyok, a nép alkata, vérmérséklete, éghajlati tekintetek, e rendszernek keresztülvitelénél is bizonyos eltéréseket tesznek szükségessé; azonban mindenütt, a hol alkalmazásban van : alapját, a fegyenezre vonatkozó rendszabályok és a bánásmód szigorának lassú, de következetes enyhítése képezi, mindaddig, mig az büntetése végső stádiumában, a szabad életre előzetesen elkészíttetik, s ahhoz újólag mintegy hozzászoktattatik. A legtökéletesebb alakja, s a legkövetkezetesebb részletességgel keresztülvitt módozata e rendszernek az úgynevezett ir rendszer. Ez négy főalkatrészből áll: 1. A magánfogság, mely az életének 18-ik évét már betöltött, de 40-ik évét meg nem haladott súlyosabb bűntettesnek legalább 9 hónapig, és legfelebb 1 évig tartó szigorú magánelzáratása által hajtatik végre. A magánfogság ezen tartama azonban a fogoly jóviselete folytán, egy hóval megrövidíttethetik; ellenkező esetben meghosszabbittatik. Az első négy hó alatt a elkülönzés szigorúbb, mint később; ez idő alatt a fogoly csak a legszükségesebb táplálékban részesittetik, s hust az egész magánfogság ideje alatt nem kap. Munkára, a büntetés e stádiumában nem szorittatik a fegyencz; mert a munka a magánfogságban levőnek kedvezmény; a büntetés első fokán pedig minden a szigorra levén számítva, a munkálkodás megengedését, mint szenvedéseinek legfőbb enyhítését várja a fegyencz. Atalában az ir rendszer elve, a szabad életből a fogságba való átmenetelt rendkívül érezhetővé tenni, hogy az ily büntetés súlya alatt annál hamarább jusson a fegyencz tette gonoszságának felismerésére, s a javulás iránti hajlama annál inkább kifejlődjék. De azért sem helyeztetik súly a munkára a magánelzárás alatt, hogy a fogoly a vallás és erkölcsi oktatásokra, valamint a tanításra annál fogékonyabb legyen, a mi a szigorú bűnhődés mellett, főfeladata a büntetés ezen fokozatának. Ezért igen gyakori látogatásban részesittetnek a magánzárkákban levő foglyok az igazgatósági tisztek, de különösen a tanítók, a lelkészek s a paulai szt.-Vincze szerzetbeliek részéről, s ezek által behatóan, s a fogoly személyes viszonyaira, különösen az általa elkövetett bűntett minőségére való tekintettel, oktattatnak. 2. A közös fogság vagyis közös munkarabság, az ir fogságrendszer második fokozata. E stádiumban a foglyok nappal küzösen dolgoznak, s csak éjre különittetnek el. A közös fogság alatt, ellentétbén az előbbi stádiummal, a munkára helyeztetik a fösúly. A foglyok a nap nagyob részét a szabadban töltik, éjre pedig a kaszárnyaszerű épületekbe záratnak el, a melyek helyiségeiben egy helyről más helyre áthelyezhető vaspléhlemezekböl vagy drótfonatból készült háló-zárkák állitvák fel. A munkák nehezek, hogy a fogoly physikai ereje is fejlesztessék, s az egy órai ebédidő kivételével nyáron reggeli 7 órától esti 6 óráig, télen pedig, mig világosság van, folytattatnak. A közös fogságban az élelmezés már jobb, mint a magánelzárás alatt. A közös fogság tartama arányban áll az egész büntetési idővel, mindazonáltal nem az egész időn át foganatosittatik egyformán, hanem négy alfokozatra oszlik. Az utolsó vagyis a negyedik osztályba (probations-class) azok soroztatnak, a kik egészségi tekintetekből, vagy teljességgel nem voltak magánelzárás alatt, vagy nem az erre megállapított időig; valamint azok, a kik a magánfogságban rosz, vagy daezos viseletet tanúsítottak. Ez utóbbiak mindazonáltal, ha később kitűnő viseletet tanúsítnak, hosszabb idő múlva előléptettetnek a harmadik osztályba, a melybe rendszerint azok jutnak, a kik magukat a magánfogság ideje alatt jól viselték. A harmadik osztályban 2 hótól 6 hóig tartatik a fegyencz a tanúsított viselethez képest. A harmadik osztályból a jóviseletü foglyok a második osztályba léptettetnek elő, a melyben legalább is 6 hónapig, az ezután következő első osztályban pedig 1 évig kell maradniok. Ha a fogoly az első osztályban magát példányszerüleg viselte, ha mind szorgalma, mind magaviselete által maga iránt bizalmat költött, az első osztályból mintaosztályba léptettetik elő. Hogy a fogoly viseletéről, hajlamáról és szorgalmáról, a közös fogság egész tartama alatt kellő tudomás szereztessék, az a felügyelő személyzet által folyton ellenőriztetik; még pedig nem csupán külső viselete, és engedelmessége tekintetében, hanem a mennyire lehet, érzületének változatai is éber figyelem tárgyát képezik. A remény ébrentartása inkább, mint a félelem képezvén e rendszer eszméjét: gondoskodva van arról is, hogy az előléptetésen felül, s addig is,