Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

216 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. ismételt elitéltetése alkalmával a magyar bíróság ellene kimért, már külföldön kiállotta. „Külföldön kiállott rész". Ez föltételezi, hogy a magyar bíróság súlyosabb büntetést, illetőleg hosszabb tartamú szabadságbüntetést mér ki, mint a mennyit a tettes külföldön kiállott. Súlyosabb büntetést, mint milyet azon terület törvénye állapit meg, melyen a bűntett elkövettetett, a magyar bíróság a 9-ik §. szerint csupán a 8-ik §. eseteiben szabhatván ki, a magyar honosnak újabbi elitéltetése esetében, csak ritka kivételekkel és igen csekély különbség fog mutatkozni a külföldi és a magyar bíróság ítélete között. Oly országban, mely az igazságügyet lényegének teljes fontossága szerint méltányolja, s a hol független és müveit birói testület alkalmazza a törvényeket, a külföldi épen úgy részesittetik a biró oltalmában, mint a belföldi. A hazai bíróság tehát, mely szintén részrehajlatlanul alkalmazza a törvényt saját honosa, mint a külföldi fölött, s melynek ítéletére, a törvényben meghatározott esetek kivételével, nem gyakorol befolyást azon körülmény, hogy külföldön vagy belföldön követtetett-e el a bűntett? alig lesz képes alaposabban és helyesebben megítélni a bűnösséget, és ennek fokát, mint a külföldi biró, a ki közvetlenül a tett elkövetése után, s akkor ítélt, midőn valamennyi bizonyíték még megvolt, mikor a tanuk még élénk emlékezetével bírtak a történt dolognak, s minden mozzanatának, midőn a birói szemle még a közvetlen intuitio erejével hatott a biró meggyőződésére. A területiség eszméje nem engedvén meg, hogy a külföldi biró Ítélete a belföldön végrehajtassák: ez okból a jelen szakaszban föltett esetet illetőleg, mellŐEhetetlen az ügynek újabb fölvétele, s újabb Ítéletnek hozatala a belföldi bíróság által. De az imént mondottak szerint rendszerint csekély különbség lesz a kettő között, s a leglényegesebb eredménye az újabb Ítéletnek rendszerint az leend, melyet a törvényjavaslat 14-ik §-a követel, t. i. a magyar bíróság általi kimondása annak, hogy egy és ugyanazon cselekményért kétszer nem bünhődhetik a tettes, s hogy ennélfogva a büntetés azon része, melyet már külföldön kiállott, daczára annak, hogy a külföldi ítélet a belföldön nem bír hatálylyal, és igy annak, a mi érvénytelen magában, érvényes következményei sem lehetnek, mégis olyannak tekintendő, mintha azt a belföldön is hatályos Ítélet folytán állotta volna ki az elitélt. Mi történik, ha az elitélt külföldön kimért egész büntetését kiállotta a külföldön? Erre a 9-ik §. második bekezdésében foglaltatik a felelet; ez esetben a 8-ik §-ban megjelölt büntettek kivételével a cselekmény megszűnvén büntethető lenni: további eljárásnak nincs helye, s igy beszámításról sem lehet szó. A külföldi Ítélet tehát, mely rendszerint a belföldön érvénytelen, e két irányban hatálylyal bírónak ismertetik el a törvény által. Mi történik, ha a tettes elhagyta azon területet, melyen a büntettet vagy vétséget elkövette, s hazájába jött, mielőtt a külföldi bíróság által reá kimért büntetését megkezdette volna? Ez esetben a büntetés beszámításáról szó sem lehet, mert hiányozván a 14. §-nak tényi föltétele, vagyis a „büntetésnek külföldön kiállott része": ez okból ezen szakasz alkalmazhatóságának lehetősége ki van zárva. Mindazonáltal, ha a külföldön elitélt hosszabb ideig tartó vizsgálati fogságban volt letartóztatva, a hazai