Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

I. Rész. II. Fej. 9. §. Min. ind. A kiüb. jelentése. — 10. §. A kiüb. tárgyalása s jelentése. 213 része a másik állam területén foganatosittatik; ez esetben nagy jelentőséget és fontosságot nyer a kérdés, hogy melyik a két állam közül tekintendő a bűntett vagy vétség elkövetési helyének ? Nemrég egy gyakorlati eset alkalmából, melynek tárgyát egy, Porosz­országban tiltott, Hamburgban pedig megengedett, s levelezés utján kötött szer­ződés képezte, a berlini főfölebbezési törvényszék Ítéletének helyessége, egy név­telen (valószínűleg Bar), valamint Wachter által kétségbe vonatott. Mindkét értekezés kiváló becscsel bir, s tanulmányozása azon óhajt ébreszti fel, vajha a magyar jogirodalom termékei és bíróságaink Ítéletei is minél előbb ily bírálókra találnának, mint Savignynak egyik nagy fontosságú, és sokáig megczáfolhatatlan­nak tartott, ide vonatkozó állítása, s a berlini legfőbb bíróság Ítélete e két tudós férfiúban nyert. [2.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése (mj. io. §. — kiüb. g. §.) A külföldiek kiadatására nézve a szerződések és eddigi gj^akorlat­n a k hatálya kifejezetten fenn lett tartva. A horvát-szlavón hatóságokra vonatkozó intézkedés a 8. §-ban emiitett oknál fogva ki lett hagyva. 10. §. Azon magyar honosra, ki bűntettet vagy vétséget követett el, ha ezen cselekménye után más állam honosává lesz is : a magyar honosokra meg­állapított szabályok, — azon külföldire pedig, ki mint ilyen, valamely bűntettet vagy vétséget követett el, ha utóbb a magyar állam honosává lesz : a kül­földiekre megállapított szabályok alkalmazandók. A i7. §. rendelkezése azon­ban ezen esetre is kiterjed. E §-t a kiüb. vette fel. — Tárgyalása [I.]. — Jelentése [2.]. Kiüb. 10. §. [i.] A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása. Szilágyi Dezső szükségesnek lát dispositiot arra nézve, mi történjék, ha valaki a tett elkövetésekor belföldi volt, de a büntetéskor külföldi, és mi megfordított esetben. Szerinte kimon­dandó volna, hogy első esetben a belföldiekre, utóbbi esetben a külföldiekre vonatkozó szabályok alá esik, de utóbbi esetebn kiadásnak természetesen nem lehetvén helye. — Csemegi Károly állam­titkár és Pauler Tivadar előadó azt hiszik, hogy a iudicatura által minden nehézség nélkül ily értelmű interpretatio fogna a javaslat intézkedéseinek adatni; nem ellenzik azonban az indítvány elfogadását sem. — A bizottság elvileg elfogadja az indítványozott intézkedésnek a törvénybe felvételét. [2.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. A bűntett vagy vétség elkövetésének és az itélethozásnak ideje közt a bűnös honosságára nézve változás állhat be. Az igazság azon követelése, hogy a bün­tetendő cselekmény megítélésénél a bűnös azon állapota vétessék tekintetbe, melyben volt, midőn a büntettet vagy vétséget elkövette, azon törvényes intézke­dések alkalmaztassanak, melyek reá nézve akkor idején érvénynyel bírtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom