Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

202 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. biztosíték szereztessék. Állami vagy szövetségi bíróságunk nem lévén, többrendü complicatiók merülhetnek fel. Ezek kikerülése későbbi intézkedések tárgyát teendi, most csupán egy elv mondatik ki, melynek jogosultsága nem vonathatik kétségbe. ..külföldön", ez alatt a monarchia másik államának területe is értetik. „azon külföldi \ ez alatt a 7. §. szerint a monarchia másik államának honosai is értetnek; mert a második pontban megjelölt fejezetekben meghatározott büntetendő cselekményre vonatkozólag, a monarchia másik felének alattvalóira nézve kivétel nincs megállapítva. Ha tehát ezek közül valamelyik külföldön követi el a megjelölt cselekmények valamelyikét, és a magyar állam területére lép, itt fog büntettetni. Az 1870-ik évi ausztriai törvényjávaslat 5. §-sza is igénybe veszi e jogot a magyar állam honosai ellen: a mi törvényjavaslatunk a reciprocitás elvének alkalmazásával elfogadja azon intézkedést. A jelen szakasz 2. pontja és a törvényjavaslat különös részének e pontban megjelölt III. fejezete között mindazonáltal némi eltérés mutatkozik. A jelen szakasz szerint ugyanis a III. fejezetben meghatározott „hűtlenség" külföldi elkövetője, bármely az idézett fejezetben tüzetesen körülirt cselekmény által követte legyen el a büntettet, a hűtlen magyar honosra megállapított büntetéssel rendeltetik büntetett ni; mig a 143. §-sza a külföldiekre a nemzetközi jog szerinti büntetést állapit meg. A két szabály között van tehát eltérés, de nincs ellenmondás. A 143. §. ugyanis nem terjed ki a hűtlenség valamennyi eseteire, hanem csupán a 140. és 142. §§-ban körülirt esetekre, a hűtlenségnek többi eseteire, vagyis a 144—147. §§-ban meghatározott cselekményekre nézve, a 8. §. rendelete érintetlenül hagyatott, akár külföldi, akár belföldi követte légyen el. [2.J A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása. 8. §. I. pont. Pauler Tivadar előadó a 8. §. 1. alatti pontját, mint a melynek intézkedése csaknem minden európai állam torvényében előfordul, elfogadásra ajánlja. — Szilágyi Dezső felvilágosítást kér az iránt, hogy az uralkodó s az uralkodóház tagjainak megsértése, ha ausztriai honos által külföldön követtetett el, mért nem büntettetik meg a mi törvényünk szerint. — Csemegi Károly, államtitkár válaszolja, hogy az illető ugyanoly sérelmet követvén el saját hazája törvényei szerint, s ugyanoly büntetéssel sújtatván, ily intézkedés szüksége nem forog fenn. — Szilágyi Dezső nem találja motiváltnak, hogy ha valaki külföldön a mi királyunkat megsérti, mi az ausztriai hatóságoktól várjuk annak megbüntetését. A tettleges bántalmazásnál nem teszi ezt a javaslat sem, a motivumok pedig ugyanazok. — Pauler Tivadar előadó szükségtelennek tartja, hogy az osztrákok itt a külföldiek alól kivonassanak, miután a magyar király megsértése az osztrák császárra nézve is ugyanazon sérelmet foglalja magában. — Szilágyi Dezső válaszolja, hogy ha áll ez ok, akkor a felségsértés tettleges bántalmaira nézve is analóg esetben be kellene érni az osztrák hatóságok védelmével. A magyar törvényhozás egyedül helyes álláspontja csak az lehet, hogy királya személyét megvédje bárki által elkövetett bántalmak ellen. — Pauler Tivadar előadó sehogy sem látja indokoltnak, hogy újabb különbséget tegyünk a külföldi és az ausztriai közt, a hol azt a magyar állam életérdekei nem kivánják. — Szilágyi Dezső indokoltnak találja ezt, mert különbség van a közt, ha uralkodónk iránt a sértést egy külföldi, vagy egy osztrák követi el. — Hodossy Imre azt, hogy az első alineában az osztrákokra nézve külön dispositió tétessék, nem pártolja, miután nekünk egyaránt meg kell védni királyunkat, bármily külföldi részéről is intéztessék ellene sérelem. — Csemegi Károly államtitkár ott, hol a magyar állam existentiája ellen nem intéztetik támadás a király személye elleni sértés által, nyugodt lélekkel átengedhetőnek tartja az illető osztrák alattvaló megbüntetését az osztrák hatóságoknak. — Horváth Lajos elfogadja Szilágyi inditványát, megemlítvén, t hogy nemcsak a király, de a királyi család tagjainak bántalmazásáról is van itt szó, s jöhetnek