Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

I. Rész. II. Fej. 7. §. Min. ind. A kiüb. tárgyalása s jelentése. A képvh. tárgyalása. 203 esetek, midőn e tekintetben más eljárást akarunk alkalmazni. — A bizottság az indítvány mellőzésével megtartja a pont eredeti szövegét. Horváth Lajos felveti azon kérdést, hogy az e pontban érintett esetekben a horvátokra nézve a horvát bíróságot illeti-e az eljárás? — Csemegi Károly, államtitkár válaszolja, hogy a jelenleg fennálló rendszer szerint igen, de bár felmerült az előleges tanácskozások alkalmával az e tekintetben való intézkedés szüksége, e kérdés további pertractatiókra tartatott fenn. — Szilágyi Dezső megjegyzi, hogy e tvjavaslat hallgat arról, hogyha politikai bűntény Horvátországban kÖvettetik el, ki az illetékes biró, s a „fórum delicti commissi" elv szerint az a horvát bíróság leend. A javaslatból következik továbbá, hogyha egy horvát illetőségű külföldön követ el politikai bűntényt, az a magyar bíróságok elé tartozik. Ha nem ez következik akkor nincs eldöntve a kérdés, de ekkor ezt világosan ki kellene tüntetni. Ha a javaslat úgy fogadtatik el, a mint van, csak zavar következnék belőle. E törvényjavaslat több, mint másfél éve elkészült, a nélkül, hogy a két kormány közt e tekintetben mindeddig bárminemű megállapodás történt volna. Nincs biztosítva az, hogy Horvátországban is teljesen identicus politikai büntettek lesznek s nincsenek megállapítva az illetékességi szabályok se. E viszonyok tehát óvatosan szabályozandók, s fentartva a későbbi alkudozások általi módosítás lehetőségét, a statusquo veendő alapul, a magyar büntető törvénykezésnek megadva minden lehető garantiát. — Pauler Tivadar előadó csak annyit jegyez meg, hogy ez anyagi törvény, az illetékességi eljárás szabályozása a perrendtartásba való. — Hodossy Imre elfogadja a §-t s mint nem e törvénybe valót, kihagyandónak tartja a következő 9-ik §. illetékességi rendelkezését is. — Csemegi Károly, államtitkár megjegyzi, hogy e törvényben csak annyi volt elintézendő, hogy a külföldön elkövetett büncselekvények mely törvény szerint büntetendők, s hogy egyenlő légyen-e a birói illetőség mindennemű büncselekvényre nézve ? A politikai bűntényekre nézve fentartá további alkudozásoknak a javaslat az intézkedést, a többire nézve intézkedett. — Szilágyi Dezső ismétli, hogy e fejezetben egy nagy hézag van, a melyet be kell tölteni. E javaslat megmondja, hogy mi a hatálya a törvénynek külföldön; mi ott, a hol életbe lép ; de arról semmi sincs mondva, hogy mi a hatálya Horvátországban. Ha egy magyar honos Horvátországban bűntényt követ el, s visszajö, nincs megmondva, vájjon kiadandó-e, vagy itt megbüntethető ? Ily kérdést megoldatlanul nem lehet hagyni. Ha a kormány határozott megállapodást nem jelent ki arra nézve, hogy c tekintetben miként akarja a viszonyt Horvátországgal szabályozni, azt teszi fel, hogy a jelen törvénynek a statusquo alapján való életbeléptetése terveztetik. Perczel Béla igazságügyminister biztosítja előtte szólót, hogy a kormány e kérdéssel foglalkozott, s annak positiv megoldása nélkül a jelen törvény nem fog életbe lépni. — Szilágyi Dezső kéri e nyilatkozatot az előadói jelentésbe felvétetni, s akkor megnyugszik a §. e pontjában, melyet a bizottság ezek után elfogadott. (L. alant a kiüb. jelentését a 8. §-hoz.) 8. §. 2. pont. Komjáthy Béla felvétetni kívánja e megtoldást: „a mennyiben cselekvényét a nemzetközi jog nem igazolja", miután háborúban fordulhatnak elő esetek, midőn az ily cselekvény nem volna büntethető. — Pauler Tivadar előadó és Teleszky István szükségtelennek tartanak e pontban ily intézkedést. — Szilágyi Dezső kihagyná a külföldiek által külföldön elkövetett, s e §. szerint büntetendő cselekvények közül a lázadást. — Pauler Tivadar előadó a felbujtogatás szempontjából szükségesnek tartja ezt. — Csemegi Károly államtitkár előadja, hogy a lázadásbani részességet külföldi külföldön bűnsegély utján is elkövetheti. Ezért is szükséges a kérdéses intézkedés. — Szilágyi Dezső a felbujtogatást nem is tartja külföldön elkövethetönek, miután a jelen javaslat szerint is a lázadás csak csoportosulás által követhető el, s ennek a belföldön kell történni, hogy a bűntény elkövettessék. — Chorin Ferencz a lázadás alatt oly bűntényeket látván felsorolva, melyek a magyar állam létele ellen irányulnak, szükségesnek tartja a §. rendelkezését.— Teleszky István is ily értelemben nyilatkozik, mert különben az illető legtöbbször büntetlenül maradnamiután a külföldi törvények a magyar állam elleni ily cselekvényeket nem büntetnek. — A bizottság változatlanul megtartja a pontot. 8. §. utolsó alinea. Szilágyi Dezső megjegyzi, hogy itt a külföld alatt Ausztria is értetvén, vannak oly bűntények is, p. az ausztriai bankjegy meghamisítása, melyek elkövetése az ottani törvények szerint is hasonlóan büntettetvén, külön büntető eljárás nem mindig szükséges. Kimondani kívánná tehát, hogy ily esetekben a bűnvádi eljárás megindítását a minister rendeli el. — Csemegi Károly államtitkár az ausztriai honosakra nézve hozzájárul e módositványhoz. —