Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

194 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. elleni bűntettekre nézve hasontartalmú törvények alkottassanak ott is. Erre vonatkozik a jelentésben foglalt határozati javaslatok elseje. Ha a büntető törvénykönyv le lesz tárgyalva, akkor, a mint eddig szokásban volt, a t. elnök ur fel fogja tenni ezen két határozati javaslatot szavazásra, és a t. háztól függend ezeket elfogadva, azon aggályoknak elejét venni, a miket t. képviselőtársunk kifejtett. Azon kérdést illetőleg, hogy történt-e, vagy mi történt e tekintetben: arra ö excellentiája a minister ur adhatja meg a szükséges felvilágosítást. Zsedényi Ede: Miután én ezen büntető törvénykönyvi javaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadtam, távol van tőlem, hogy én a t. háznak indítványokkal vagy módositványokkal alkalmatlankodjam; de minthogy a jelen törvényjavaslat e szakasza ellenkezik az 1843-iki javaslattal és azért is, mivel a tapasztalat azt bizonyítja, hogy igen nagy képtelenségekre és zavarokra szolgáltatnék az által alkalom, ha az elbocsátott, vagy inkább nyugalmazott katonák nem tartoznának azon hatóság alá, melynek kebelébe tartoznak: e szakaszhoz módositványt kívánok beterjeszteni. E tenintetben az 1843. évi bízottság és ez után az országgyűlés is és pedig a kormány hozzájárulásával azt határozta, hogy kivétetnek minden katonai személyek, kik valósággal hadi szolgálatban állanak, de ezek is egyedül önszemélyökre nézve. A katonák családjai és cselédjei e kivétel alá nem tartoznak, valamint nem tartoznak ide a nyugalmazott és örökre elbocsátott tisztek és katonák. A mostani törvényjavaslat 5. §-ának harmadik bekezdése azt mondja, hogy a fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve külön törvény intézkedik. Nem tudom, miután az indokolásban erről nem szól a minister ur: melyik azon külön törvény? Mert hiszen a véderöröl szóló törvény igaz, hogy büntetés alá helyezi mindazokat, kik az ujonczokat elszöktetik, vagy eltitkolják; de hogy vájjon azok, kik a fegyveres erőhöz tartoznak ugvan, de valóságos szolgálatban nincsenek: ide értetnek-e, ez iránt kérek felvilágosítást. Ugyan kérdem, minek itt külön törvényekre hivatkozni, melyek nem léteznek, és addig tűrni a kihágásokat, a míg azon külön törvény meghozatik. Bátor vagyok tehát kérdeni a t. minister urat: miért nem vette fel ezen törvényjavaslatba a 43. javaslat §§-it? E tekintetben módositványt vagyok bátor előterjeszteni. Zay Adolf: Arra szorítkozom, hogy az 5. §. harmadik bekezdéséhez egy módositványt tehessek. A harmadik kikezdés ezeket mondja : „A kivételeket a fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve külön törvény szabályozza." Én ezt nem helyeselhetem, hanem azt kívánnám, hogy a fegyveres erőhöz tartozó egyének, kik ép úgy állampolgárok, mint a többiek, azon bűntényekre nézve, melyek nem külön katonai bűntények: ezen törvény hatálya alá essenek. Ha ezen rendelkezés felvétetnék a büntető törvénykönyvbe, ezzel nem valami új és különös rendszabály állíttatnék fel: mert meg van az azon állam törvénykönyvében, melyről mindenütt azt mondják, hogy katonai állam, t. i. úgy a porosz, mint a német birodalmi törvénykönyvben. Én úgy hiszem, hogy senki sem mondhatja, hogy a porosz vagy a közös német birodalom kormánya nem képes a katonai osztálynak bizonyos előjogait és különállását méltányolni és ellenőrizni. A német birodalom büntető törvénykönyvének 10. §-a ezeket mondja: „Auf Militárpersonen finden gegenvvártige Strafgesetze in soweit Anwendung, als nicht die Militargesetze anders bestimmen." Én azt kivánom, hogy nálunk is felvétessék ezen dispositió. Nagyon jól tudom, hogy nálunk a helyzet egy kissé kényesebb és nehezebb: mert nem egy egyesitett birodalommal, hanem egy monarchiát képező két különálló állammal vagyunk szemben. Én úgy hiszem, nincs akadály ezen intézkedés felvételénél, sőt hogy azon akadály sem áll, a mit talán ellenvetéskép felhozhatnának az 1868 : XL. t.-czikk tekintetében, mert annak 54. §-a ez iránt szabad kezet ad és e tekintetben az 1867. évi XII. törvényczikk 12. §-a szerény véleményem szerint az ország önálló intézkedési jogát