Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

I. Rész. II. Fej. — Ministeri indokok. 189 Az állam concrét jogszükséglete nem lévén alárendelhető semmiféle theoria következetes keresztülvitelének: a jelen törvényjavaslat az emiitett elvek egyikét sem fogadta el kizárólagos szabály gyanánt, valamint azokat sem, melyek a nemzetközi jogtudomány terén, e két elv helyettesítője gyanánt, az újabb időkben Witte és Mohi által a világjog eszméje alapján felállíttattak; sem pedig Ortolan-nak az erkölcsiség és a szükség (a mi ő szerinte az érdek) szempontjára fektetett tanát. A törvényhozás egész területén uralkodó a szabály, hogy a törvényhozónak nem lehet hivatása újat kitalálni, vagy azt, a mit más kitalált, rögtön alkalmazni; a helyes törvényhozás mindig abban találandja feladatát, hogy a megállapított helyes intézkedést, azt, melynek természete ismeretes, és üdvös hatása gyakorlatilag be van bizonyítva, a fenforgó viszonyokhoz képest fejlesztve és tökéletesbitve alkalmazza. De ha ez, a jogi törvényhozás terén átalánosan uralkodó szabálynak tekinthető, s a történet igazolja, hogy a kellő vizsgálat nélkül létrejött vakmerő újítások tévedéseiért gyakran egész generatiók meglakoltak, úgy még kiválóbb mértékben áll e szabály a jog azon tételeire nézve, melyek az internationalis viszonyt, az egyik államnak és polgárainak viszonyát a másik államhoz és a másik államban határozzák meg. A törvényjavaslat e fejezeténél kiválólag figyelembe kellett venni a hozzánk legközelebb álló müveit nemzetek törvényeit s jogi meggyőződését; figyelembe kellett venni a közösséget, a melyben Európa többi müveit nemzeteivel vagyunk, s a melyet előmozdítani, fokozni, s élénk viszonyos hatásban fentartani saját érdekünknél fogva is szükséges. IV. A jelen fejezet elvéül a területiség fogadtatott el, a melytől azonban több tekintetben a személyiség elvéből származó egyes intézkedések elfogadása által eltérés történt. A területiség elve van kifejezve a 6-ik §. első bekezdésében, továbbá a 10-ik §. azon intézkedésében, mely a kiadásra vonatkozik; úgyszintén a 13-ik, 14-ik §§-ban, a 17-ik §. első bekezdésében, végre a 18-ik §-ban; míg a 8-ik és 9-ik §§. a personalitás princípiumának folyományai. Egyes intézkedéseJ^edig, mint a 12-ik, 13-ik, 15-ik §§., a két elv közötti közvetítés folytán váltak szükségesekké. A részletekre nézve a többi államok törvényei sem egyeznek meg egymással, s azok is három külön csoportra oszlanak. A területiséget legszorosabban, de nem kizárólag elismeri Anglia: mindazonáltal számtalan statútumai szerint az alattvalói által külföldön elkövetett árulás, gyilkosság és emberölés, továbbá az 1854-ik évi Merchant Shipping Act szerint a hajósok által külföldön, bármely személy vagyona ellen elkövetett büntetendő cselekmény fölötti ítélethozatalt hazai bíróságai hatósági körébe helyezte. A jelen javaslat legközelebb áll az 1855-ik évi szászországi btkv., az 1861-ik évi bajor btkv., valamint az 1852-ik évi ausztriai btkv., és az 1870-ik évi ausztriai btkv. tervezet intézkedéseihez. Alig szükség megemliteni, hogy ez utóbbi állammal szorosabb kapcsolatban állván országunk, s mindkét területen a kölcsönös érintkezés a leggyakoribb lévén, de a külföld irányában Ausztria és Magyarország, mint két államból álló egyesitett monarchia jelentkezvén, kiválóan fontos, hogy e két államban a fenforgó kérdésre nézve, a lehetőleg egyöntetű szabályok jussanak érvényre.