Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

I. Rész. I. Fej. 2. §. — Ministeri indokok. A kiüb. tárgyalása és jelentése. 179 Perczel Béla igazságügyminister és Csemegi Károly államtitkár válaszolják, hogy arra nézve az életbeléptetési törvény fog intézkedni. Teleszky István a §-ban a „jelen törvény" kifejezést „a tÖrvénynyel" óhajtja felcseréltetni Csemegi Károly államtitkár nem ellenzi e módosítást, bár a jelen tÖrvénynyel lépvén ki az ország az arbitrarius rendszerből, czélszerü kimondani, hogy csak az bűntett vagy vétség, mit a jelen törvény annak nyilvánit. Szilágyi Dezső teljesen indokoltnak találja Teleszky módositványát, megjegyezvén, hogy az arbitrium ki van zárva az által, ha csak az képezend bűntettet vagy vétséget, mit a törvény annak nyilvánit. Pauler Tivadar előadó czélszerűbbnek tartja a „jelen" szó megtartását. Horváth Lajos kihagyandónak véli e szót, miután a javaslat zárszakasza kimondja, hogy e törvény által csak a vele ellenkező törvényes intézkedések tétetnek hatályon kivül. A bizottság a „jelen" szó kihagyásával elfogadja a §-t. 2. §. Ha a cselekmény elkövetésétől az itélethozásig terjedő időközben, egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba: ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó. Mj. 3. §. kiüb. 2. §. I. és II. mj. szövege: 3. §, A jelen törvény és a cselekmény elkövetésének idején fennállott törvények, gyakorlat, vagy szabályok közötti különbség esetében, az enyhébb intézkedések alkalmazandók. Ministeri indokok [1.] — A kiüb. módosította ugy a mint a törv. szövegébe átment: Tárgyalása [2.] — Jelentése [3.] [i.] Ministeri indokok (mj. 3. §i) Ezen szakasz, ellentétben az elöbbenivel, a törvény visszaható erejét állapítja meg, az ennek hatályba lépte előtt elkövetett bűntettre vagy vétségre, a mennyiben az elkövetés idején fennállott törvény szigorúbb intézkedéseket tartalmazna. A törvényjavaslat 2-ik §-ának indokaiban a szabadság biztositékát egymagában nem találtuk elégséges érvnek a visszaható erő kizárására; hanem az egyszersmind juristicai érvek által is indokolandónak tartatott. Nem lehet tehát a jelen szakaszra vonatkozólag sem megelégedni azzal, hogy oly lényeges és messzeható eltérés az átalános szabálytól, milyent e szakasz tartalmaz, csupán a humanismus, vagy a méltányosság, vagy pedig az igazságügyi politika által indokoltassék. Jogilag, vagyis a jogtudomány által elismert elv által kell indokoltnak lenni azon határozványnak, mely ellentétben azon átalános szabályival, hogy mindenik cselekmény az annak elkövetése idején hatályban lévő törvények szerint Ítéltessék meg, és büntettessék, a 3-ik §-ban meghatározott esetben, az előbbinek ellenkezőjét rendeli. A jogi indok abban van, hogy midőn a törvényhozás megváltoztatva a hatályban levő büntető törvény rendeletét, a helyett enyhébb intézkedéseket emel érvényre, ezzel egyszersmind kifejezést ád azon meggyőződésének, hogy az előbbi, helytelennek ismertetett fel, vagy azért, mert nem volt igazságos, vagy mert nem volt czélszerü. Ha tehát e kijelentése daczára a visszavont szabályt 28*