Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

I. Rész. I. Fej. 1. §. — Ministeri indokok. A kiüb. tárgyalása. 177 denkit kötelez ; s hogy az, a ki valakit a vizbe merülni lát, s bár tud úszni, s az elmerülöt még sem menti meg, vagy a ki látja, hogy egy ház meggyulad, s a tüzet nem oltja el, vagy jelt sem ad: ámbár etnikai szempontból súlyos váddal terheli magát, de ezért a büntetőjog értelmében felelősség alá nem vonathatik. Igen messze vezetne, ha ezen ép oly élénk, mint nagy arányokat öltött vitának, hacsak lényeges mozzanatait is kifejtenők; ennyire nem terjedhet az indokolás köre; ez a jogirodalom, az értekezések s monographiák feladata. Annyit azonban szükséges megemlíteni, hogy a mulasztásnak mint büntényezőnek minden további körülírás nélküli befoglalása a büntető törvénykönyv átalános részébe, minthogy a kérdéseket meg sem érinti, félremagyarázatokra és zavarokra adna okot. Ezen felismerés következménye volt, hogy a legújabb német büntető törvénykönyvek átalános részében, „a cselekmény és mulasztás" nem állíttatott többé egymás mellé. így az 1851-ik évi porosz btk. 1. és 2. §§-ai csupán Handlung, cselekményről szólnak. Az 1861-ik évi bajor btk. átalános része sem említi meg külön a cselekvést és a mulasztást; hanem 5. czikkében azt mondja: „A jelen törvénykönyvnek a büntetendő cselekményekről szóló rendelkezései: a büntetendő mulasztásokra is alkalmazandók." A törvényjavaslat előadója e czikkre nézve szükségesnek látta a kamara előtt kifejezni: „hogy a büntetendő cselekményekről szóló rendelkezéseknek világos vonatkozása a mulasztásokra, csupán redactionalis fontossággal bír," s a törvény egyik leghivatottabb magyarázója bővebben kifejtve az eszmét, azt mondja: „Nem czélja ezen czikknek, meghatározni azt, hogy mely mulasztások büntetendők; itt csak az mondatik, hogy a mennyiben a mulasztás a büntető törvénykönyv irányzata szerint büntetendő: ez esetben közvetlenül a positiv cselekményekre megállapított szabályok a mulasztásokra is alkalmazandók." Hozzáteszi ezen iró: melyek azon mulasztások, a melyek egy bizonyos jogsértő eredményt hozhatnak létre, az nem fejezhető ki egy elvont tételben; ezen kérdés mindenik delictum tényálladékának megítéléséhez tartozik. A német büntető törvénykönyvnek 1. §-sza nyíltan és szószerint szintén csak a cselekményeket említi. — Megemlítendő még a belga btk. mint a mely harmincz évnél tovább tartott előmunkálatok után 1867-ik évben lépett hatályba, s a tudomány és a tapasztalat eredményeit kiválólag érvényesítette. E törvénykönyv első könyvének első fejezete sem a cselekményt, sem a mulasztást nem említi, hanem egyezöleg a franczia büntető törvénykönyvvel, az „infraction" (törvényszegés) szót használja; hogy azonban a cselekményeknek és mulasztásnak körülírás nélküli egymás mellé állítása, ezen törvénykönyv szerkesztésénél is öntudatosan mellőztetett: erre nézve a legvilágosabb bizonyítékot nyújtja az 51-ik czikk, mely a kísérlet fogalmát állapítja meg, s melyben csupán cselekvésről „par des actes extérieurs" van szó, a nélkül, hogy a mulasztásról említés tétetnék. Uj a zürichi büntető törvénykönyv is, melynek létrehozata körül a bírálatra felkért GLASER munkájának nagy befolyása volt. Ezen törvény átalános részében sem állíttatnak egymás mellé a cselekvények és a mulasztások, a minek igazolására szolgál mindjárt az 1-sö §., mely így szól: „Eine Handlung kann nur dann mit einer Strafe belegt werden, wenn diese gesetzlich bestimmt war, bevor die Handlung begangen wurde". Felhozhatók még az eddig törvénynyé nem vált anyagi büntető codextervezetek, nevezetesen az olasz és az ausztriai. Az olasz törvényjavaslat átalános része érintetlenül hagyja a mulasztást, a mit mindjárt 1-sö czikkének 1. és 2. §§. és 3-ik czikke tanúsítanak, melyekben „Nessun fatto" és „fatti punibili" fordulnak elő ; de „omissione" vagyis mulasztás nem említtetik. — Nem állíttatnak egymás mellé a cselekmények és a mulasztások által elkövetett büntettek és vétségek az ausztriai büntető törvénykönyv tervezetének átalános részében sem; mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy ezen javaslat az első 23