Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

176 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. is hatályban volt ausztriai btk. 1., 2. és 11. §§-ai. Mint már ebből kitetszik: az 1843-ik évi magyar javaslat teljes öszhangzásban van a keletkezése idején létrejött német törvényekkel, s e jogtudomány azon időbeli álláspontján áll. Azóta azonban 30 év folyt le, s azalatt a mulasztási büntettek kérdése ismét és ismét átvizsgáltatott s a jogtudomány erre vonatkozólag is gazdagabb lett felismert igazságokban, valamint felismert kételyekben. Mit jelent a cselekvésnek és mulasztásnak mint büntényezö elemeknek a btk. átalános részében egymás mellé sorozása ? Azt jelenti-e, hogy bármely, a törvénykönyv különös részében meghatározott büntetendő cselekmény, egyaránt elkövettethetik cselekvés, mint mulasztás által? például a pénzhamisítás, hamis eskü, hamis vád, a becsületsértés stb., vagy pedig azt jelenti: hogy csupán azon büntetendő cselekmények követtethetnek el mulasztás által, a melyek a törvény parancsoló rendeletét' sértik meg? A felemiitett törvények idézett szakaszainak szövege mind az egyik, mind a másik felfogás értelmében magyarázható; holott kétségtelen az, hogy sem az egyik, sem a másik jelentőség nem felel meg a valónak. A tárgy bővebb és világosabb felismerése vitán kivül helyezte azt, hogy parancsoló törvények csakis mulasztás által sértethetnek meg; ellenben a tiltó törvények cselekvés és mulasztás által egyaránt megsérthetőkEbből következik, hogy bizonyos törvényszegések tényelemeinek a törvény különös részében előforduló oly meghatározása, melyben a mulasztás vagy ehhez hasonló kitétel nincs fölvéve, épen nem jelenti azt, hogy azon bűntett vagy vétség, mulasztás által nem követtethetnék el. A gyilkosság például elkövettethetik mulasztás által, ha valaki elzártan tartatik, és a letartóztató azon szándékkal, hogy őt életétől megfossza, elmulasztott neki eledelt adni, a minek folytán a letartóztatott meghalt. Elkövettethetik a gyilkosság mulasztás által, ha az anya kisdedét nem táplálja, és ezt mások sem tevén, a kisded ez okból meghal; vagy ha a kisded születésénél az életfentartásra szükséges lekötés elmulasztatik. A testi sértés, a gyújtogatás s több más commissiv bűntett, épen úgy elkövettethetik commissio, mint omissio által. Ez ma már nem kérdés tárgya; a kérdés csak az, hogy az események azon lánczolatában, melyeknek végén a halál vagy a leégés, szóval a jogsértő eredmény áll, létez-e oly, habár nem tiltott cselekvés, mely között és a létrejött eredmény között, az okozati összefüggés feltalálható, s ezen lánczolat folyamán egyszersmind a dolus vagy a culpa is feltalálható legyen? A kérdés továbbá az, hogy az esetben, ha e mulasztás által elkövetett commissiv delictumok keletkezésének ezen értelmezése nem fogadtatik el: mi mégis azon átalános, mindenik ily esetre kiterjedő ok, a melyből a parancsoló törvény rendeletének megszegésére vissza nem vezethető mulasztásnak bűnössége, elegendő indokát és magyarázatát találja? De különös figyelmet igényel, hogy ezen indoknak olyannak kell lennie, a mely által minden félreértést kizáró tüzetességgel megkülönböztettessenek ezen mulasztások azoktól, a melyek szemközt valamely veszélylyel, vagy más személy által elkövetett bűntettel, csupán passiv magatartást képezvén: a bekövetkezett eredmény miatt büntetőjogi felelősség tárgyát nem képezhetik; mert azt mindenki elismeri, hogy nem létez oly átalános kötelezettség, mely a jogsértő eredmények elhárítására büntetés terhe alatt, min-