Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

II. A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATÁNAK TÁRGYALÁSA RÉSZLETEIBEN. I. RÉSZ. ÁTALÁHOS HATÁROZATOK. I. FEJEZET. Bevezető intézkedések. I. és II. mj.: 1. §. A jelen törvény tárgyát a büntettek és vétségek képezik. Ministeri indokok [I.]. — A kiüb. kihagyta. A kiiib. tárgyalása [2.]. — A kiüb. jelentése [3.]. [i.] Ministeri indokok. Ezen szakasz a törvényjavaslat terjedelmét tárgyi tekintetben határozza meg, vagyis kimondja, hogy a törvényjavaslat csak a bűntettekről és a vétségekről intézkedik. Azzal, a mi tételes alakban mondatik, hallgatólag még két eszme van kifejezve, az t. i. hogy a kihágások külön törvénybe foglalandók, és hogy a jelen törvényjavaslat megállapításánál, a büntetendő cselekmények bűntettekre, vétségekre és kihágásokra osztattak fel, hogy tehát a hármas felosztási rendszer fogadtatott el. Mindkét kérdésre nézve már az átalános indokokban kifejtettek az irányadó szempontok (1. fent 39—42. 1.); a bővebb indokolás tehát e helyütt fölösleges volna. [2.] A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása. Komjáthy Béla kijelenti, hogy a jelen törvényjavaslat hármas felosztását nem fogadja el. Az 1843-ki javaslat nem tett ily megkülönböztetést, s ellene nyilatkozott annak az 1872-ki jogász gyűlés is. E §-ban az 1843-ki javaslattal megegyezöleg annyit kiván kimondani, hogy e törvény tárgyát a bűntettek képezik. Pauler Tivadar előadó megjegyzi, hogy hazai praxisunk eddig is ismerte a büntettek s vétségek közti megkülönböztetést. A 43-ki javaslat, ragaszkodva az akkori badeni javaslat elveihez, mellőzte ugyan ezt, de a dolog érdemére nézve gyakorlati alkalmazást nyert benne e megkülönböztetés is. A törvényes intézkedések sokkal könnyebben megtörténhetnek, ha bizonyos egynemű jogsértéseket együvé foglalunk Össze. Szilágyi Dezső elfogadja a hármas felosztást, bár maga nem tartja a cselekvényeket belső tcrmészetÖk szerint ekként elkülöníthetőknek. De igen is elkülöníthetők azok súlyok szerint, s ez alapja a hármas felosztásnak. Sajnálja, hogy nem foglaltattak egy javaslatba a kihágások is; a hármas felosztást azonban elvileg helyesnek tartjn, de az 1-sö §-t nem fogadja el, mert az egészen üres, s csak egy elméleti meghatározást mond ki, mely világosan benne van a czímben is, s igy az első §-nak nincs semmi értelme, s annak kihagyását indítványozza. 22