Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

170 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. Csemegi Károly államtitkár elismeri, hogy e §. nem tartalmaz dispositiót, hanem enunciál s a javaslatban ily enunciatio szüksége több helyütt előfordul. Az egésznek a rendszere teszi tanácsossá tartalmának az első §-ban való kimondását. Pauler Tivadar redactionalis szempontból czélszerünek tartja a §. megtartását. Szilágyi Dezső megjegyzi, hogy azon tvkönyvek, melyek redactionalis tekintetben a jelen javaslat mintájául szolgáltak (a német, osztrák, belga) nem tartalmaznak ily felesleges enunciatiot. Szerinte az volna e szakaszban kimondandó, hogy a jelen törvény mit büntet meg bűntett és mit vétség gyanánt, mert a cselekvények súlyának külső jele a büntetés levén, a megkülönböztetés megjelölésére ez lesz alkalmasabb. Teleszky István nem fektet súlyt a §. megtartására vagy kihagyására, de a Szilágyi indítványát nem fogadja el, mert ez nehézkesebbé tenné a javaslat tárgyalását, s a szerkezetet sem javítja. Csemegi Károly mellőzését kéri e messze terjedő módosításnak, mely a javaslat egész szerkezetének megbontását tenné szükségessé. Chorin Ferencz azt hiszi, hogy a módositvány helyes dispositiója nem bontandja meg a rendszert, csak egyes redactionalis javításokat teend szükségesekké. Horváth Lajos ragaszkodik az eredeti szerkezethez, mert a módositvány elfogadása szerfelett megnehezitné a tárgyalásban való előhaladást. S nem helyes azon definitio, hogy valamely cselekvény azért, mert igy vagy amúgy büntetendő, bűntett vagy vétség. Ha már nem lehet elvileg felállitni helyes határvonalat, legczélszerűbb a javaslat álláspontja, hogy esetenként mondassák meg, melyik cselekvény bűntett, s melyik vétség. A bizottság ezek után kihagyta az első §-t, s mellőzte Szilágyi módositványát is. [3.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. Kihagyatott, mert annak kimondását, hogy a jelen törvény tárgyát büntettek és vétségek képezik, a büntető törvénykönyv czíme fölöslegessé teszi. 1. §. Bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít. Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra, elkövetése előtt, a törvény megállapított. I. s II. mj. 2. §. — kiüb. 1. §. I. és II. mj. szövege : 2. §. Büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a jelen törvény annak nyilvánít. Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a mely arra elkövetése előtt a jelen törvényben megállapittatott. Ministeri indokok [I.] — A kiüb. kihagyta a »jelen« szót és irályilag módosította, úgy, a mint a törvény szövegébe átment. A kiüb. tárgyalása [2.] [1.] Ministeri indokok, (mj. 2. §. bt. 1. §.) Ezen szakasz által két nagy elvi szabály, az egyéni szabadság biztositékának két lényeges feltétele czéloztatik bejegyeztetni büntető törvénykönyvünkbe, mely feltételek a törvénynek mintegy homlokzatára Íratván, ez által a jogállam elsőrendű követelményeinek hatályra emelése, büntető törvénykönyvünk bevezető szabályát képezendi. 1. Senkit sem szabad bűntett vagy vétség miatt büntetni, ha nem követett el oly cselekményt, mely ismérveinek tüzetes meghatározása mellett, a jelen törvényben bűntettnek vagy vétségnek nyilvánittatik. — 2. Senkit sem szabad más büntetéssel büntetni, mint azzal, mely az általa elkövetett bűntettre vagy vétségre, annak elkövetése előtt, a törvényben megállapittatott. — A bűn-