Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

V. A főrendiház hármas bizottságának jelentése a btkv. javaslatáról átalánosságban. 135 magán- vagy családi viszonyai, a roszban való megátalkodása, végre magának az elkövetett ténynek súlyosb vagy kevésbé súlyos volta adják meg azon, a büntető igazságszolgáltatás gyakorlati érvényesítésénél szükséges hatáskört, melyben az igazságszolgáltatásnak végre­hajtója, a biró, csak úgy mondhat igazságot, ha mindezen tekinteteknek a tudomány követelte ismeretekkel, s bírói esküjének erkölcsi hatása alatt leendő mérlegezése után megtalálja azon kellő arányt, melynek megfelelöleg szabhatja ki a büntetés fokozatát. Ezen eljárásával a biró az állami jogrend helyreállítására van hivatva. Helyesen intézkedik a törvényjavaslat akkor is, midőn bizonyos nemű büntettek és vétségek elkövetésének megtorlásánál kötelezöleg rendeli, hogy mellékbüntetés gyanánt, azon bizalomszülte állások elvesztése, vagy oly polgári jogok gyakorlatától való ideiglenes megfosztatás is megállapittassék, melyek kizárólag a közbizalom választottjai által visel­hetők, illetőleg, melyek a társadalom polgárainak csak azon részét illetik meg, kik a fennálló jogrend szabályainak szigorú megtartása által azt méltán megérdemlik. Ennek ellensúlyozása szempontjából azonban a büntető törvényjavaslat ugyanazon bírónak megadja (92. §.) a most felsoroltak ellentéteként öt hasonlag megillető azon jogot, sőt mondhatni, humanistikus szempontból mintegy kötelességévé is teszi, hogy a jogellenes cselekmény elkövetői irányában, Ítélete kimondását megelőzőleg, tekintetbe vehesse mind­azon körülményeket és indokokat, melyek az elkövetett bűntett előkészítése, megtörténte, és befejezése körül, s a jogsérelem nagyságára vonatkozólag, enyhitöleg betudhatok. Az eljáró biró büntető igazságszolgáltatási működésének eredménye a felső bíró­ságok felülvizsgálatának tárgyát képezheti ugyan, de ennek megtörténte után mindenkor végrehajtás alá kerül. Csak egy esetben tüntet fel ezen törvényjavaslat korlátozást, s ez a királyi kegyelem gyakorlata, rendszerint a hozott ítélet után. Ezen kegyelmezési jog nem egyedül a büntetés teljes vagy részletes elengedése — illetőleg enyhítésére, hanem bizonyos kivételes esetekben, a bűnvádi eljárás azonnali meg­akadályozására is szolgál, s minden körülmények között a souverainitási jog gyakorlatának alapját képezi, mely eddigelé minden európai államban fennállott és gyakoroltatott, már csak azért is, mert az arról való lemondás nem volna egyéb, mint kinyilatkoztatása, egyik hazai jogtudósunk szerint annak: „mikép az állam fogadást tett egy souverainitási jog lenyűgözésére." Van ezenfelül még két eset, melyben a biró beavatkozása minden körülmények közt megszűnik, s ezek egyike, mely további indokolást feleslegessé tesz, midőn a bűnös az általa elkövetett jogellenes cselekmény kiderülése előtt meghal, s ez által a jogsérelem megtorolhatása természetszerűleg megszűnik. A második eset pedig a büntethető cselek­ménynek, bizonyos megelőző feltételek mellett bekövetkezhető elévülése, mely a birót szin­tén megfosztja beavatkozási jogosultságától, azonban természeténél fogva bármikor félbe­szakítható. Mindkettő teljesen megfelel egyrészt a humanismus elveinek, melyek szerint a jogellenes cselekmény következései csupán a tettet elkövető személyisége ellen foganato­síthatók, másrészt pedig azon elvnek, hogy az idő folyamában nagyobbára feledésbe ment körülmények fel nem sorolhatása, valamint az okozott kárnak ki nem derithetése miatt a bűntett megállapítása szerfelett megnehezittetvén, a jogellenes cselekmény bün­tethetősége és következése is megszűntnek tekinthetők. Az állami jogrend fentartásának egyik lényeges kelléke, s fennállásának biz­tositéka, hogy az elkövetett jogsérelmeknek a büntető igazságszolgáltatás szerinti meg­torlása, ugyancsak az államhatalom egyik, erre hivatott közege által lehetővé tétessék. Ily közegnek a törvényjavaslat a közvádlót ismeri el, kinek hivatása az állam érde­kében, a jogrend minden irányban leendő szigorú fentartása felett őrködni, s annak áthágói ellen, a megzavart társadalmi egyensúly helyreállítása végett, a kellő lépéseket azonnal javaslatba hozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom