Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

106 I. A btkv. tárgyalisa átalánosságban. azt a minister intézkedése szerint a végrehajtó hatalom, vagy az igazságügyminíster körébe tartozónak véli. Gondoskodtak is arról, hogy a Mária-Nosztrai fegyházból búcsúzó nöfoglyok Ígéretet tettek, miszerint azon lesznek, hogy nem sokára visszatérhessenek. Az eljárásra nézve az indokolásban az mondatik, hogy az első igazságügyministertöl kezdve a következők alatt is ministeri bizottságok foglalkoztak a büntető eljárás szabályaival, miután azonban a jelen országgyűlés összejövetelekor már készen volt a büntető codexról szóló javaslat, és igy az eljárási szabályoknak az alaki törvénynyel való Összeegyeztetése elkésett; annak további tárgyalása nem tartatott czélszerünek. Ezen viszonyok következtében az eljárás további tárgyalása fönakadt; hogy rendelkezései azonban, a mint szórói-szóra az indokolásban áll, mint gyakorlat a királyi táblának csak nem egész területén hatályban vannak; de azt elhallgatta, hogy a királyi Curia a codexet el nem fogadta. Szóval magyar hazánkban sem törvényes büntető eljárás, sem törvényes börtönrendszer nem léteznek, csak is az absolut kormánytól öröklött és gyakorlattá vált börtön-rendszer és eljárás szerint fog a jelen büntető codex alkalmaztatni. Miután a miniszteri indokolásban Szalay Lászlóra, mint büntetőjogi auctoritásra hivatkozás történik, legyen szabad a büntető eljárásról szóló irataiban előforduló következő állítására hivatkoznom: „Köztudomású dolog, hogy a német szövetség apróbb statusai a büntető törvénvkÖnyvnek a bűntettekről és ezeknek büntetéseiről szóló részét, kegyelmes törvényül nyerve a nélkül, hogy az eljárást az igazság és az alkotmányosság követeléséhez idomíthatták volna, most már azt hirdetik a mélységből, mclvbc buktak, miszerint abban a legparányibb veszedelem sem rejlik egyátalában, sőt igen üdvösséges dolog, hogy nem azon törvényhozás által, nem azon egyidöben fogadtatik cl a codex és eljárás. Nem-e a „tormába esett féregről" szóló magyar példabeszéd allegóriája azon szánalomraméltó állapotnak, melyre ezen országok törvénytudósai jutottak napjainkban ?" Részemről még arra figyelmeztetem a t. házat, hogy az absolutismus utáni tiz évek alatt szaporittattak évről-évre a fogházak, fegyintézetek a börtönökre, államfogházra előirányzott költségekkel és most egy codex elfogadására készülünk, mely megint az igazságszolgáltatás költségeit egy két millióval emelvén, a többi közadókkal együtt, népünk vagyonát annyira igénybe fogja venni, hogv utoljára nem lesz vagyona, melynek oltalma bírákra bízandó. Szükséges tehát, hogy az eljárás részben minden költség nélkül a nép által hajtassék végre. Nem lehet szándékom most az esküdtszékekről e végett értekezni, miután azonban az alsóház már az 1843-iki évben azt elfogadta.. . . Szlávy József (közbeszól): A szóló azt akkor el nem fogadta. Zsedényi Ede : Igen is nem fogadtam el, mert még akkor nem létezett jogegyenlőség és a közterhek közös viselése ; de ezen egyenlőség mcgállapittatott 1848-ban és akkor ezen eljárás a sajtóbünök és vétségeknél törvény által életbeléptetelt, sőt a Lajtán túl a büntető eljárás alapját képezi, s igy azt hiszem, hogy ennek érvényesítése hazánkban is lehetséges. Igaz, hogy miután az igazságügyminister a sajtó útján elkövetett bűntetteket és vétségeket a jelen codex intézkedései közé sorozza, úgy látszott, mintha ö ezeket is a többi bűntettekkel együtt ugyanazon egy állandó bíróság alá akarta volna vetni, azonban az indokolásban elmondván, hogy a jelen törvényjavaslat fentartja az 1848 : XVIII. t. cz. 13. és 33. §§-ait, számos kétség támadt: vájjon az előttünk fekvő törvény 62-ik szakasza, mely ezen fentartást nem említi, csakugyan megszünteti-e az 1S48: XVIII. t. cz. hatását. Ha az igazságügyminister sem lát veszélyt abban, miszerint esküdtszék a sajtóbünök és vétségek iránt járhasson el, akkor valóban megfoghatatlan, hogy ezen eljárást a bűntetteknél nem ajánlotta. Egyébiránt az 1843. évi büntető törvénykönyv és eljárás iránt az akkor híres jogtudós Mittermayer oda nyilatkozott, hogy ez a kor haladásának és az igazság követeléseinek megfelelve, egyszersmind egyetlen egy törvénykönyv sem bir annyi eredetiséggel mint a magyar javaslat. A jelen törvényjavaslatra bő mértékben alkalmazni lehet a dicséret első részét: de hogy eredeti magyar jel Lege van, azt senki sem mondhatja. Ajánlom a következő határozati javaslatot 'elfogadni : Határozati javaslat a büntető törvénykönyv anyagi részére nézve. Tekintve, hogy hazánkban törvényes büntető eljárás nem létezik, a napirenden levő büntető törvénykönyvnek a bűntettekről és büntetésekről szóló része tehát csak az absolut kormányzattól Öröklött és gyakorlattá vált büntető eljárási szabályok szerint lenne alkalmazható; tekintve, hogy az új büntető codexnek eddigi eljárás szerinti végrehajtása az igazságszolgáltatásnak eddig is már 10 és fél millió frtra rugó költségeit tetemesen növelné ; a ház az igazságügyministert oda utasítja, hogy a büntető törvénykönyv anyagi részének indokolása szerint a bűnvádi eljárásról szóló és már is készülőben