Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

102 I. A btkv. tárgyalása átalánosságban. is változott. A büntető jogszolgáltatásban a zavar még nagyobb volt, és az úgynevezett „prudens judicis arbitrium"-nak tere még inkább szélesbült. Az 1849. évi catastropha után polgári és büntetőtörvényeink hatályon kivül helyeztetvén, ezen utóbbiak helyébe az osztrák büntetötörvénykonyv és az osztrák büntető eljárás hozatott be és 12 hosszú éven át érvényben volt. Erdélyben, a társországokban, határőrvidéken és Fiume kerületében pedig mai napig érvényben maradt. Midőn 1861, évben az „Ideiglenes törvénykezési szabályok" megalkottattak, az osztrák büntető törvénykönyv hatályon kivül helyeztetett; de a magyar büntetőtörvények egyszerűen visszaállíthatok többé nem voltak. A változó viszonyokhoz az 1848. évi törvényekben foglalt jogegyenlőség elvének követelményéhez képest módosításokat kellett tenni, melyek abban állottak, hogy a nemesek és nem nemesek által elkövetett büntettek büntetése módjának, nemének és mértékének meghatározása tekintetében többé különbség nem lehet; az eljárásra nézve pedigi hogy a bünperek, kivéve a főbenjárók és igen bonyolódónak, ezentúl ne Írásbeli, hanem sommás uton döntessenek. Ezen lényeges módosításokkal a magyar büntető törvények, és a törvényes gyakorlat vissza lettek állítva. Nevezetes marad azon az Összes törvényhatóságokhoz intézett országbírói körlevél, a mely 18G1. évi Sz.-Jakab hava 23-án gróf Apponyi György aláírásával bocsáttatott ki, a melyben a most nevezett gróf többi közt ezeket mondja: „boldognak érzem magamat, hogy a Mindenható elérnem engedte azon időpontot, melyben annyi viszontagság után végre lehetővé tette a hazai igazságszolgáltatást a törvény előtti egyenlőség magas elvének megsértése, a lefolyt 12 év alatt támadt új jog és birtokviszonyok megzavarása, a közhitel megrenditése és a jogfolytonosság megszakadása nélkül alkotmányos alapokra visszavezetni." Azonban büntető jogszolgáltatásunk bajait sem az „Ideiglenes törvénykezési szabályok", sem a büntető eljárást szabályzó ministeri rendeletek nem orvosolhatták; ezen utóbbiak már csak azért sem orvosolhatták, mert törvény erejével nem birván, az eljáró bíróságok által különféleképen magyaráztattak, és így a büntető eljárást egyöntetűvé nem tették. Ennek bizonyságul elég felhozni azt, hogy például két egyenlő perbefogatási alsó bírósági határozat ellen beadott felülvizsgálat olykor a Curia mint legfőbb ítélőszék által mint nem felülvizsgálható egyszerűen visszautasittatik, — máskor pedig felülvizsgálat végett elfogadtatván, az vagy helybenhagyatík, vagy megváltoztatik; mely körülmény büntető jogszolgáltatásunk állapotának tarthatatlanságát még kirívóbb módon deriti ki, a mennyiben némely kérdésekben egyöntetűség az eljárásban még a magyar királyi Curiánál, mint legfőbb itélöszéknél sincsen biztosítva. De a legvitálisabb kérdések felett is, milyenek az előző vizsgálat, vagy e nélküli befogatás, letartóztatás vagy szabadláboni hagyás, kezességre bocsátás, a bűntények minősítése, a büntetés idejének meghatározása, és más egyéb fontos kérdések felett, biztos törvényes alap hiányában a biró gyakran saját egyéni belátása szerint kénytelen határozni, és minthogy az egyéni belátás különböző és sokféle; természetes, hogy azok alapján hozott birói határozatok is az egyéni szabadság vagy a boszuló igazság rovására nem egyszer különbözők és egymástól eltérők lesznek, minek oka tagadhatlanul a rendszeres büntető törvénykönyvnek hiányában rejlik. Ez büntető jogszolgáltatásunk állapotának lehetőleg hü rajzolata, és most ítéljék meg önök t. k.: vájjon az ország kára, és hitelének veszélyeztetése nélkül fentartható-e ezen állapot továbbra is; vagy pedig nem kell-e minden módot és eszközt felhasználni arra, hogy az általam jelzett bajok gyökeresen orvosoltassanak ? Én részemről ezen égető bajnak mielőbbi orvoslását sürgetem, és miután én a beterjesztett büntető törvénykönyvi javaslatban, tekintettel a büntető anyagi jogra, a baj gyökeres orvoslásának módját feltalálom ; a sok gonddal és alapos tudománynyal készített indokoláshoz pedig alig tudunk valami újat hozzá adni, ha pedig az elvek megvitatásába tüzetesen belebocsátkoznám, igen hosszura terjedne beszédem, én pedig a háznak türelmével visszaélni nem akarok: azért én a beterjesztett javaslatot azon kijelentéssel, hogy a javaslat részletes tárgyalásánál, annak egyes részeitől eltérő nézeteimet érvényre juttatni megkisérlendem, és azzal, hogy óhajtottam volna, ha a büntető törvénykönyvnek a büntető eljárást szabályzó alaki része is,hogy az elérendő czél annál tökéletesebb legyen, beterjesztetett volna, — e törvényjavaslatot átalánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és tetszés.) Zay Adolf: T. kh.! (Szavazzunk!) A t. h. nagyon hangosan nyilvánuló óhajtásának, hogy az átalános vita még ma befejeztessék, részemről eleget fogok tenni, minél rövidebben és szaba-