Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

IV. A btkv. javaslatának átalános tárgyalása a képviselőházban. Komjáthy Béla. biztosított önállóságunkat, függetlenségünket az 1867-ik torvények sem adták fel; hanem Ausztri i val, csakis a fejedelem közösségéből s a közös védelemből kifolyóknak állított ügvek mikénti elintézésére történtek megállapodások. De ezen kifejezés, mit már fájdalom az ezen oldalon ülö képviselők szájából is hallottam, „osztrák-magyar" monarchia ellentétben áll közjogi viszonyunkkal, s egyszerű tagadása az önálló magyar állam létezésének. Ki az állam fogalmával tisztában van, a/ ha osztrák-magyar monarchiát ismer : nem ismerhet Önálló magyar államot, s viszont. (Helyeslés a szélsőbalon). Ezeket azért hoztam fel, hogy kimutassam, hogy az osztrák-magyar monarchiát, mint nem létezőt, a magyar büntetőtörvény nem védheti. A magyar büntetőtörvény hivatása csak az lehet, hogy védje Magyarországot, annak területi épségét, függetlenségét, önállóságát; de nem hivatása az, hogy más állam területét, alkotmányát védelmezze, habár azon állammal bizonyos összeköttetésben vagyunk is. Én tehát a törvényjavaslatból mindazon intézkedéseket, mely a nem létező osztrák-magyar monarchiát és annak területét védelmezi: kihagyatni óhajtom, annyival inkább, mert a magyar honpolgár csak királya és hazája iránt tartozik hűséggel és csak ezek ellen követhet el felségsértési vagy hütlenségi büntettet. A törvényjavaslat a felségsértés megkísérlését befejezettnek tartja; ez ellentétben áll a büntető igazsággal, ellentétben a javaslat helyes elvi megállapodásával. A kiszabandó büntetésnek tudományilag mindig arányban kell állani a cselekmény súlyával, s igy, mert tagadhatatlan, hogy a kísérlet kevesebb roszat tartalmaz, mint a bevégzett bűntett: azért azt egyformán sújtani nem lehet. Elismerem azt, hogv politikai okokból néha lehet a tudomány által helyeseknek állított elvektől eltérni, s tudom, hogy ez okból a felségsértési bűn kísérlete számos törvénykönyvben mint bevégzett bűntett mondatik megbüntetendönek. Az állam fejét, s annak életét én is különösen védendőnek tartom ; de valóban nem foghatom fel, miért kell azt, ki csak kísérleti büntettet követett el, mi által az államfőt semmi rosz sem érte, halállal büntetni akkor, midőn ezen javaslat szerint, ki a királyt testileg megsértette és az uralkodásra képtelenitette, tehát sokkal több roszat okozott, sokkal gyengébben czéloztatik megbüntettetni. Igaz ugyan, hogy az első esetnél a szándék nagyobb bűntett elkövetésére irányult; de részemről nem tudom sem az igazság, sem a hasznosság elveiből kimagyarázni, hogy a szándék az elkövetett tettnél súlyosabban büntethető legyen. Ezen intézkedés különben a kísérleti bűntett fokozatait sem veszi tekintetbe; már pedig én azt hiszem, egészen más beszámítás alá jön a kísérlett bűntett, ha az az előkészületi cselekmény megtörténtekor vagy utána, de nem közvetlenül a szándékolt bűntett véghezvitelében lett megakadályozva; ezen fokozatokat figyelembe is vették a törvényhozások; ha tehát ezen egy esetben indokolhatónak tartanám politikai okokból, hogy a kísérlet mint befejezett bűntett szerepeljen: azt a kísérlet legutolsó fokára kellene szorítani. Nem mulaszthatom el, hogy fel ne említsem azon valóban megfoghatatlan állását a javaslatnak, hogy a szükséges büntető intézkedések helyett a szóban levő fejezetekben a közjogi viszonyokat veszi védelme alá, még pedig olyannyira, mintha a mostani viszonyok egyedül és kizárólag volnának hivatva a haza jólétének előmozdítására, s mintha a büntetőtörvény a mostani pártalakulások tartamára készülne. Egy büntető törvény keretébe csak a jogi rend megvédése tartozik ; de semmi esetben sem tartozik oda, hogy bizonyos tényleges viszonyokat akként vegyen védelme alá, hogy azok ellen a haza polgára, bár ha azokat hazájára kárhozatosnak tartja, még csak véleményt se nyilváníthasson. Ezen javaslat, midőn a magyar állam és Ausztria között jelenleg fennálló kapcsolatot védelmébe veszi, ezen kapcsolatot úgy tünteti fel, hogy az ellen, illetve annak részletei ellen még szólni sem lehet, akkor, midőn a polgárok túlnyomó része, de a túloldalon is sokan, a kapcsolatnak az 1867-iki törvényekkel körülirt részleteit, hazánk önállósága, függetlensége s anyagi jóléte szempontjából csak elkárhoztatni tudják. Egy rosz törvény megváltoztatására való törekvés hazafiúi kötelesség, attól eltiltani senkit sem szabad : már pedig ha valaki egy törvényt megváltoztatni akar, azt csak akkor érheti el, ha ezen törvénynek kimutatja árnyoldalait; feltárja a sebeket, melyeket a törvény okozott; rámutat a következményekre, mit a törvénytől várni lehet; de ha ezen javaslat elfogadtatik: akkor a mostani tényleges viszonyok megváltoztatását óhajtó polgár véleményét sem mondhatja el. Számos hiányokat és hibákat tartalmaz ezen különben nagy gonddal szerkesztett javaslat, melyek azonban a részletes tárgyalás alkalmával kijavíthatok volnának, ha a javaslat most tár13