Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

98 I. A btkv. tárgyalása átalánosságban. gyalhatö volna; én azonban, mint kijelentettem, az eljárás megalkotása előtt az anyagi törvényi a polgárok szabadsága, vagyona, élete és becsülete érdekében és az anyagi törvények intézkedéseinek helyes mérlegelhetése szempontjából tárgyaihatónak nem tartom. A büntető tőrvény megalkotását, mint mondám, égető szükségnek tartom: ugyan azért, nehogy az én és elvbarátaim részéről baadott határozati javaslat félre magyaráztassék, azt szükségesnek láttuk indokolni, mit van szerencsém benyújtani, kérvén annak elfogadását. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat. Atalánosan elismert igazság, hogy az állam fennállását a jogi rend hitele biztosítja, azért szükséges oly szabályokat alkotni, melyek szerint a jogi rendet megsértőnek cselekménye megtorolható legyen. Mi is készek vagyunk ezen szabályok megalkotásához hozzájárulni; de véleményünk szerint mindaddig, mig nem tudjuk, hogy mily esetekben és mely szabályok szerint fogja az állam a büntető hatalmat gyakorolni; mig nem tudjuk, mely módon fognak a jogellenes tettek kinyomoztatni; s hogy mily bizonyítási módok és eszközök lesznek megállapítva; míg nem tudjuk, vájjon a birói szervezet az Önkény, az igazságtalanság ellen nyujt-e kellő biztosítékot: addig ezen szabályokat megnyugtatólag megalkotni lehetetlennek tartjuk. Mindenek előtt tehát a büntető eljárást tartjuk megalkotandónak: mert meggyőződésünk szerint csak az által lehetnek a polgárok biztosítva, hogy a büntető hatalom csak valódi bűnöst fog sújtani. Hazánk régen érzett szükségét tökéletesen kielégiteni az alaki és anyagi büntetőtörvény együttesen vannak hivatva; de a társadalom és az egyesek szabadságának érdekében előbb az eljárás szabályait kell megnyugtatólag megalkotni; mert ha annak megalkotása előtt alkotnánk meg az anyagi büntető törvényt, az által fegyvert adnánk a hatalom kezébe, a nélkül, hogy a védelemről gondoskodnánk. Az állampolgárok összegét a büntető eljárásról szóló törvények az alkotmány után legközelebb érdeklik. Mi hasonlólag nagy súlyt fektetünk arra, s azért olyképen óhajtjuk megalkotni, hogy biztosságot találjon a társadalom, hogy a bűntett büntetlenül ne maradjon; de biztosítva legyen arról is, hogy senki ártatlanul büntetés alá ne vonassék; azt a társadalom azonban csak úgy érheti el: _ ha a büntető hatalom egy részét kezében tartja, mert a bizonyítási módokat előre meghatározni, különösen úgy, hogy az általánosan, minden egyes, és az életben felmerülhető különféle esetek mindegyikére alkalmazható legyen, teljes lehetetlen ; ha a bünÖs cselekményt és a bűnösséget maga fogja, még pedig nem bizonyos, előre meghatározott, de soha ki nem elégítő bizonyítási módok korlátai között és uralma alatt, hanem kiválasztott egyes polgárainak saját észleletok alapján előállott belső meggyőződése szerint e sküdtszékei által megállapítani. Az esküdtszéki eljárás a mellett, hogy biztosítja a társadalmat és egyeseket, hogy csak a valódi bűnöst fogja a büntetés sújtani: megteremti azt, hogy a polgárok jogaiknak védőjéül az élet, a becsület s a szabadság öreül fogják a büntető hatalmat tekinteni, és kizárja annak lehetőségét, hogy különösen a politikai bűntetteknél az állam maga legyen a vádló, a nyomozó, s úgy a bűnös cselekményt, mint a bűnösséget megállapító és a büntetést kimérő bíró. Az esküdtszéki intézményre állapított büntető eljárás mig egyrészről az állam érdekének is megfelel, mert a polgár bizalmát a büntető hatalom iránt megteremti, már pedig a büntető hatalom üdvös hatásának leglényegesebb feltétele a közbizalom, elannyira, hogy ezen feltétel nélkül ezen hatalom hivatásának meg sem felelhet; másrészről azért is, mert az esküdtszék tagjai a társadalomból lépnek ki és oda térnek vissza; mert feltételezi az érdeket, minden egyes bűneset helyes és igazságos megoldására, kizárja ^a számos elnézéseket, vagy visszéléseket teremtő közönyösséget, megsemmisíti a feltevés lehetőségét is, hogy a hatalomhozi viszonyuknál fogva kegyvadászatból, vagy a vádlottakkali kevés érintkezésüknél fogva, megvesztegetésből bírálatukban szigorúbbak vagy elnézőbbek legyenek; végre mert megszünteti a nép fogalmai és a bünperbeni ítélet közti netaláni ellentéteket, megkönnyíti a társadalom erkölcseivel meg nem egyező törvények megváltoztatását, illetve azt határozataival a társadalom érdekében kényszerűséggé teszi. xMindezen elősorolt okoknál fogva indítványozzuk, mondja ki a haz: Az igazságügyi ministerium által beterjesztett, és az igazságügyi bizottság által átvizsgált „magyar büntető törvtmy a bűntettekről és vétségekről* a napirendtől levétetik, s utasittatik az igazságügyi ministerium, hogy egy, az esküdtszéki intézményre állapitott, büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot dolgozzon ki, s azt a képviselőháznak mielőbbi tárgyaihatás végett terjessze be. Az anyagi törvény az eljárásról szóló törvény beterjesztése után fog tárgyaltatni. Beadják: Komjáthy Béla s. k., Mocsáry Lajos s. k. Kállay Ödön s. k., Orbán Balázs s. k.j Helffy Ignácz s. k., Almásy Sándor s. k., Molnár Sámuel s. k., Baldácsy Antal s. le, Simonyi Ernő s. k., Szalay Imre s. k. Molnár Antal: T. kh.! Az előadó urnák kitűnő és méltán nagy sikert aratott beszéde után részemre, ki szintén a javaslat elfogadását óhajtom, igen kevés mondani való marad fenn, s bátran el is állhatnék a szótól, ha nem tartanám szükségesnek azt, hogy már az átalános vita alkalmából egy pár elvi kijelentést tegyek, s ha másfelöl nem óhajtanék pár rövid szóval nyilatkozni azon határozati javaslatról is, mely közvetlenül az iránt terjesztetett a t. h. elé. Én t. h., e határozati javaslatot nem tartom elfogadhatónak, először azért: mert átalában helytelennek