Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

90 I. A btkv. tárgyalása átalánosságban. iHas judex sccularis proccdit ct morc aliarum gentium ignc cxtcrminat." Nem tudtuk magunkat felszabadítani szomszédaink befolyása alól, akár lett légyen az üdvös, akár lett légyen az káros. Üdvös befolyással voltak tehát reánk nézve is a büntetötörvénykönyvek átalakítási moz­galmai, üdvös befolyással törvényszéki gyakorlatunkra; mert, habár az 1723: XI. t.-czikket, mely a gyujtogatókat máglyára kéli, ellenkező törvény nem törölte el; mert, habár azon tÖrvényczik­kek, melyek a kereket és a karót rendelik el, nyilt és világos törvény által nincsenek eltörölve : a törvényszéki gyakorlat szüntette meg azokat s midőn a codificatiónak kora beállott, mi is ahhoz fogván, követtük a müveit Európa példáját. Az 1791-iki codificatio a toscanai és a József­féle törvénykönyveknek, az 1827-iki, az ausztriai 1803-iki törvénykönyvnek és a legeredetibb, az 1843-iki javaslat, mely sokban minden más törvényhozástól eltért, mégis legtöbb intézkedéseiben a badeni javaslatnak nyomán készült. Az újabb európai nyugati nemzetek törvényhozásai nyomán készült e büntető törvény­javaslat is. Az ausztriai igazságügyminister 1874-ben benyújtott jelentésében azt mondja müvéről : „Ezen mü a német birodalmi törvénykönyv alapján készült, mert az az olasz, a belga és franczia törvényhozásnak felhasználásával legalkalmasabbnak látszik, hogy egy átalános európai büntető­törvénykönyvnek alapját képezze." Ezen törvénykönyvnek befolyása a mi javaslatunkra is kétség­telen, s ez nem válik hátrányára, hanem véleményem szerint előnyére. Az igazságnak elvei min­denütt ugyanazok, főkép a büntetőjogban. (Elénk helyeslés.) A büntető jog legszorosabban függ Össze főkép az igazságnak Örök elveivel, a morál követelményeivel. A mit Grotius mondott „Nemo est puniendus ultra meritum", az állott akkor, s áll most, áll úgy Magyarországon, mint Német­alföldön. Az igazság határain belül az intézkedéseket az ország viszonyaihoz alkalmazni, igenis, ez az egyes törvényhozások feladata; de itt sem lehet köztünk és a többi nyugati nemzetek tör­vényhozásai közt nagy különbség; mert én úgy hiszem, hogy bátran állíthatjuk, miszerint cultu­ralis viszonyaink a nyugat többi népeinek viszonyaihoz hasonlók, miszerint nagyban és egészben ugyanazon fokon állunk, mint azok. Tekintetbe vettük azonban, s tekintetbe vette e javaslat hazánk sajátságos viszonyait is. A törvények területi hatásáról és az annak alárendelt személyekről szóló intézkedések annak világos tanúbizonyságát képezik, hogy mi ezen viszonyokat méltányoltuk, tekintetbe vettük; nem zárkózhattunk el azon kétségtelen tapasztalati tény elöl, hogy a szent korona birodalmában nem uralkodhatik ugyanazon egy büntető törvénykönyv. A német birodalom szövetséges állam, souveraineknek többségéből áll, a kik felség­jogaikat tökéletesen fel nem adták, de azért a tág Németbirodalomban mégis egy büntető törvény­könyv van; mert a szövetségesek ennek szükségét átlátták. Nálunk az 1868. évi XXX. t.-czikk társországainkat autonóm törvényhozási joggal ruházván fel még a polgári és büntetőjog körében is, ennélfogva ezen törvénykönyvet a birodalom minden részére ki nem terjeszthetjük. De mind­nyájan érezzük azon anomáliát, mely onnan származnék, ha ugyanazon egy korona, ugyanazon egv állami közösség területén lényegesen eltérő büntető intézmények léteznének és azért kívá­natosnak tartjuk, úgy hiszem, mindnyájan, hogy testvér hazánkban is a miénkhez, a mi büntetö­törvénykonyvünkhöz hasonló büntető intézmények létesüljenek. De feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a mi a szent korona területének épsége, az állam létele, a király személye ellen elkövetett bűntetteket illeti: azok ugyanazon egy sanctió alá helyeztessenek túl a Dráván, mint mi nálunk (Helyeslés) : azért határozati javaslatot indítványoztunk, melyben a házat arra kérjük, hogv hivja fel a ministeriumot, törekedjék oda, miszerint ezen legszükségesebb tárgyakra nézve a társországokban a mi törvényeinkkel azonos tartalmú törvények hozassanak, természetcsen az 1868. évi XXX. t.-cz. értelmében az abban kitűzött módon. De figyelmen kívül nem hagyhattuk azon viszonyt sem, melyben mi ő Felségének többi országai és tartományaival vagyunk. Két külön államot képezünk ugyan, de államokat, melyek az érdekek és jogi kötelékek sokszoros lánczolata által szorosan egymáshoz vannak fűzve. Ennél­fogva szükségesnek tartottuk, szükségesnek tartotta a javaslat, hogy a monarchia másik államának területi épségét, biztonságát, a közösügyek tárgyalására rendelt delegatió és ennek bizottságai becsületét, szabadságát, törvényeink oltalma alá helyezzük; de méltán követelhetjük, sőt azon feltétel alatt tettük ezt, hogy viszonosságban részesülvén, a mi területi épségünk, biztonságunk, a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságunknak jogköre épen úgy oltalmaztassék túl a Lajtán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom