Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

III. fejezet: Meddig élhet tehát a magyar?

— 61 — gyűléseken a legmagasb politikai s közjogi kérdések is nem egyszer szőnyegre kerültek. A felvidékek, a hegyvidékek tehát maradtak ahol voltak a népvándorlás idejében kevés kivétellel, mely kivételt azonban főkép a német elem mozgalmainak lehet tulajdonítani. Magyarország síkfólde, hova a magyar nemzet zöme telepedett, mielőtt vizei szabályozva nem lesznek posványbűzös levegője miatt sem alkalmas arra, hogy benépesüljön. Nem is tartott lépést a „dusföldön" a magyarnép szaporodása a felföldi népekével, kik a mult század közepe óta csoportonkint vándorolnak le a síkföldre kivált aratáskor, hol azonban erős hideglelést s más sajátszerű betegségeket kapnak és nagyrészt elpusztulnak. Nem csak saját faja, de a síkföld sajátságainak megfelelő hasznosabb növényzet s gazdasági állatok fentartása iránt sem volt gondosabb népünk, sem azok kik ezeket vezették. Az övig érő fü, melyből csak szarvai látszottak a nyugvó marhának, elpusztult. Nagyrészt feltöretett. A vastagdereku tölgyek elpusztultak s helyökre nyárfa, nyirfa vagy Wsrok telepedtek. Vagy épen futóhomokká vált a müvelés alá vett s kizsarolt föld — s most nehéz s költséges beültetése. Elsatnyult e földön a kürtszarvu fehér,