Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

III. fejezet: Meddig élhet tehát a magyar?

— 59 — ápolta, sőt majd mindenik öntudatosan elhanyagolta, némelyik erőszakosan háttérbe szoritotta ahelyt, hogy érvényre emelte volna, létérdekeinket. Magyarország csak akkor leend erős, gondolta István az első magyar király, ha minél több nemzetiségekből fog állani. Nemzetünk e!vész ha a főurak s pártjaik felemésztik egymást; ezek pedig belháború szinhelyévé teszik az országot ha közülök és nem idegen nemzetből választunk uralkodókat, gondolták s mondák mások. Nemzetünk, országunk elvész ha leheti") legszorosabb védelmi s államháztartási, vám s kereskedelmi szövetségbe nem lépünk a bomladozó Ausztria népeivel, mondják most sokan. És ezen tév-tanoknak mindig találkoztak követőik, holott épen eme tanok gyakorlati alkalmazása átalában oly versenygést idézett elő, mely miatt elmulasztottuk, elhanyagoltuk létérdekeink biztosítását. Folytonos versenygésben tartja politikai pártjainkat a közjogi kérdés most is, mi arra mutat, hogy nincs kellően megoldva. A magyar síkföld, bár mily termékeny s igy bár mily jó alapul szolgálhatna arra, hogy a nemzetest rajta egy-QgJ századon át legalább kétszeresre növekedjék pusztán, szabályzatlanul hever, eme versenygések közt. Most is