Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

II. fejezet: Az életképesség főbb feltételei

— 17 — lekedési vállalatok. Idegenek épitették lánczhídmikat s jelesb építményeinket. Idegenek karolták fel bányaiparunkat. Ezek alapították nagyrészt pénzintézeteinket, biztosítási, hitel s kereskedelmi intézeteinket. Természetes aztán, hogy mindezek jövedelmei az ő táplálásukra szolgál, mig mi, adózó népeivé válunk az idegeneknek. Rosz néven vesszük az izraelitáknak, hogy a kereskedelem országszerte nagyrészt kezeik közt van, s kezeik közt van nagyrészt minden forgó pénz. De hát, ugyan nem tőlünk függött-e a kereskedelmi vállalatokat elfoglalni? Xem épen a magyar „nemes osztály" volt-e az, melynek jövedelmeiből meggazdagodott az „uzsorás" — ki azonban nem kínálgatta pénzét, hanem csak engedett a „szép szó" hatásának. De igenis, mert a magyar nemes „urnák született". Szerette ha az üzérek hízelegnek s szolgálnak nekie. Örömest születnének most máinémelyek nagy- boltosnak, nagy kereskedőnek • de hogy egy kis „zsidóbolt"-ban" kezdjék az üzletet? Ehez nincs elég lelki erejök, habár máskép nem élhetnek is. A nem nemesekről pedig hazánkban sokan még most is azt tartják, hogy csak főldmívelésre születtek. Bizonyos, hogy ezek nem örömest és csak „kisegitőleg", foglalkoznak télen át az egyszerűbb iparágakkal. Kigúnyolják a Kubinyí L. Nemzeti lét kérdés. 2