Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

IV. fejezet: Mit kell tennünk és kerülnünk?

— 102 nak kelet és nyugot, s dél és észak közt legegyenesebb uton lehetne találkoznia: mai napig sem vonta magához ezen forgalmat. Pedig azon időben, midőn a magyar kormány s törvényhozás némi jogot nyert saját ügyei rendezéséhez, a különben nagyon is felkarolt vasnti épitkezések megkezdésekor az volt hangoztatva, hogy most már belépünk az európai államcsaládok rendszerébe, s az Adriától északfelé és a Feketetengertől, nyugot-felé eső területek kereskedelmi gyupontjává, vagy legalább átviteli területévé válik hazánk. De semmi sem ment nehezebben kormányunknak, mint a nemzetközi összeköttetésekhez kellő előleges alkudozások iránt megindított diplomatizálás, mit természetesen az osztrák diplomatia rendszere tett csigamenetelüvé. S most az úgynevezett önállás hatodik évében, még mindig majdnem csak azon a helyen állunk, melyet kiindulási pontnak nevezhetünk, mert igy akarják ezt a bécsiek. Egyetlen egy nemzetközi összeköttetésünk sem létesült azóta, kivévén azon nyugati irányzatot, miszerint Gratz és Oderberg-felé egy helyett, most már 3 főirányban állunk összeköttetésben Ausztriával. Galiczia, s illetőleg Oroszország-felé azonban az épitkezések lassan haladnak elő, Romániával csak mostanában jött létre megállapodás, miről a törvényhozásnak