Kubinyi Lajos: Meddig él a magyar nemzet? : Nemzeti lét-kérdés : Hazánk fiainak és leányainak (1873)

IV. fejezet: Mit kell tennünk és kerülnünk?

- 98 derék magyar nő vau, ki örömest üzue tej-gazdaságot, örömest készitné világpiaczokra a gyümölcsféléket és kerti terményeket. De mindhiában, ha egyiktől tehenei tartását, másiktól a gyümölcsös vagy veteményes kert alapitását megtagadja férje. Ily esetekben a „jó gazdák" csak önmagukat vádolhatják ha feleségük nem felesegitség vagy felenyereség, hanem csak fogyasztótárs; pedig hiában igyekeznek, ha a jó gazdasszony októl megvonják munkakörüket. Némelyek szívesen értékesítenék kézimunkáikat, ha illenék, ha volna minden városban egy-egy női munka-bazár. S szivesen készitnének ruhákat ismerőseik vagy bár ki számára . . . De — ez nem illik; amahoz nincsenek közegek s a szép két kéz marad puhán és fehéren — a gyermekek pedig maradnak rongyosan és szennyesen — vagy kiadja egy-egy napon a nő magára s családjára, mit férje egy-egy hónapon át keres. Nem illik nálunk sok olyas, miben büszkélkednek az általunk magasztalt nemzetek polgárai. Mit mondanánk például egy oly magyar emberre, ki a tyúkokat ápolgatná; kinek kedvencz foglalkozása volna a házinyulak tartása s ha Qgy-Qgy tyúkot kezébe vesz, végig tapogat egész értekezletet tart annak sajátságairól, vagy ha kedvencz házinyulai fülét vizsgálgatja sten-