Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

80 E. R. ELSŐ SZA.K. MÁSOD[R FEJEZET. levéltárokon kivül a m. kiv. kamara, Horvátország és Szepesmegye levéltáraiban mai napig feltalálhatók. Zsigmond király, 1397. a temesvári országgyűlésen szintén átírván és megerősítvén az arany bullát, ezen átirat eddig ismert egyetlen példányát Knauz Nándor fedezte fel a Kondé-család levéltárában. I. Ulászlónak 1440-díki átirata szintén megvan az országos levéltárban. Mátyás király is azt koronázása alkalmával 1464. átírván, ezen átírat két eredeti példányát birjuk, melyek egyike az országos levéltárban, másika pedig ab. Eévai-féle kéziratgyiijteményben szemlélhető. 35. §. A magyar alkotmány főbb vonásainak rövid jellemzése. A történeti fejlődés, bár szűkre vont, előadása és az annak eredményei gyanánt elősorolt alaptörvények nyomán nem lesz nehéz már most alkotmányunk főbb vonásainak jellemzésébe bocsátkozni. I. Magyarország kezdettől fogva saját nemzeti alkotmánynyal s ennek értelmében, különösen a királyság felállítása óta, határozott egyeduralmi (monarchiái) alkattal birt, — amint ezt az ország ezredéves története, összes állami rendszere s a honlakosoknak minden időben tettekben nyilvánuló monarchiái érzülete kétségtelenné teszik. Es valamint sz. István magát királynak és országát monarchiának ismételten és teljes joggal nevezte (I. könyv. előb. 2. §. és II. k. 19. fej.): ugy őt is folytonos és szakadatlan sorban koronás királyaink követték, kikre az ország sz. koronája által, Verbőczi szavai szerint (Hk. TI. R. 3. cz.) »mind a törvényhozás, mind a birtokadomán}'ozás és birói hatalom joga az uralkodással és kormányzattal együtt átruháztatott. « Amiért is a királyi hatalom, mely az ország sz. koronájában lelte jelképes kifejezését, Sz. Istvántól kezdve napjainkig a magyar alkotmány lényeges alapját képezte mindig és képezi jelenleg is. De a míg egyfelől elvitázhatlan a monarchiái jelleg, ugy másrészről állami életünk egész múltja, ősi szokásaink ugy, mint államjogunknak alapul szolgáló törvényeink egyhangúlag és szintoly kétségbevonhatlanul bizonyítják, hogy Magyarország kezdettől fogva alkotmányos ország volt, s a királyság fellállítása után is minden időben a királyi hatalom a nemzet alkotmányos befolyása által korlátoltatott. Voltak ugyan többen, kik a magyar királyt korlátlan hatalommal felruházott uralkodónak tekintették, míg mások »a vegyes kormányalkat iránt a tudományban uralkodott tévnézetek által félrevezettetve« Magyarország alkotmányát vegyes természetűnek (monarchico-aristocraticusnak) oly értelemben vitatták, mintha némely felségjogok gyakorlata a királyt, másoké az országos rendeket kizárólag illette volna; azonban mind e két nézet, illetőleg állítás a magyar