Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

33. §. MAGYARORSZÁGI ALAPTÖRVÉNYEK. 7 7 Magvarországon a nemzet 500 éven át egy hitet vallván, a mo­hácsi vészig egyedül a kath. egyház és vallás ismertetett el törvényes­nek, s csak ennek hivei voltak ogy a polgári jogok, mint a vallás szabad gyakorlata teljes élvezetében. Csak midőn a mohácsi vész ntán a pro­testáns vallás elvei is számos követőre találtak, látszott szükségesnek az uj vallás hiveinek is szabad vallásgyakorlatát törvények által biz­tosítani s ezen vallást is törvényesen elismertnek nyilvánítani. A val­lásszabadságot és különösen a kath. vallás mellett mindkét protestáns vallás szabad gyakorlatát biztosító törvények közöl keletkezésökre nézve első helyen említendők fel a bécsi és linczi békeköté­seket megerősítő és beczikkelyező 1608 : k. e. 1. és 1647 : 5. t. czikkek. A bécsi békekötés 1606. jun. 23. Mátyás főherczeg és kor­mányzó által Rudolf király felhatalmazása folytán Bocskai István Erdély fejedelmével és az őt követő magyarokkal, a linczi pedig 1645. deczember 16. III. Ferdinánd által I. Rákóczy György erdélyi fejede­lemmel köttetvén, a fentidézett törvényczikkek által az ország törvé­nyei közé is beiktatva lettek és mint ilyenek, ngy a törvényhozásnak az 1791 : 26. t. cz. bevezetésében foglalt nyílt kijelentése szerint, mint külön­ben is a polgári jogok legbecsesebbikéről, a vallásszabadságról és en­nek folytán a protestáns egyházaknak mind az államhatalom, mind a kath. egyház irányában való országos fontossági! viszonyzatáról intéz­kedő törvények, tartalmuknál fogva alaptörvényeknek tekintendők. Ugyanez áll a protestánsok jog állapotát részletesen és közelebbről meghatározó s ennélfogva az emiitett békekötéseket he­lyesen kiegészítő 1791 : 26., Valamint az ezévi 27. t.-czikkről is, mely utóbbi által a görögkeleti vallás is törvényesen bevett­nek nyilváníttatván, követői ezen vallás szabad gyakorlatának s az ország és kapcsolt részei teljes polgárjogának élvezetében, ép ugy, mint a prot. vallás követői, biztosíttattak. Az 1791 : 26. t. czikk kiegészítéséül és módosításául alkottatott az 1843 : 3. t. cz. Végre az 1848 : 20. t.-cz. a r. és g. kath., a két protestáns és g. keleti valláson kivül az unitária vallást is törvényesen bevett­nek nyilvánítván: ezen vallásfelekezetek kölcsönös egyenjogúsá­gának elvét kimondotta; az 1868 : 53. t. cz pedig ezen elvet részle­tesen is szabályozza, rsem szenved kétséget tehát, hogy ezen két törvényczikket is, mint a melyek a vallásszabadságot biztosító törvé­nyek betetőzését képezik, legalább egyelőre és addig, míg a tökéletes vallásszabadság nem proclamáltatik, fontos tartalmuknál fogva az alaptörvények közé kell soroznunk. Ide tartozik végül az Izraeliták egyenjogúságát kimondó 1867 : 17. t. cz. 3. Valamint a lelkiismereti szabadság korlátolása és elnyomása

Next

/
Oldalképek
Tartalom