Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege
62 E. R. EL8Ö SZAK. MÁSODIK FEJEZET. vén, az 1608. k. u 1. t.-cz. tartalmának az alsó táblára vonatkozó részét egészen hatályon kivül helyezte. A felső tábla az 1848-diki törvények által eddigi szerkezetében meghagyatván, a törvényhozásnak még csak ezután lesz feladata a főrendiházat is alkotó elemeire nézve korszerüleg átalakítani, s a képviselőházhoz való viszonyát is szabatosan meghatározni. 2. A végrehajtó hatalom Magyarországon az állam egyeduralmi alkatánál fogva a király személyében, mint az állam legfőbb személyi egységében, van összpontositva s a király illetőleg e végre szervezett müszervek által a király nevében gyakoroltatik s királyság felállítása óta minden időben gyakoroltatott is, mert a király a legfőbb állami hatalom személyesitője és képviselője, kire Verbőczi szavai szerint is »mind a törvényhozás (csakhogy nem kizáróg) mind minden birtokadományozás és bírói hatalom jogát az uralkodás- és kormányzással együtt átruháztatott.« H. k. II. R. 3. cz. 2. §.) E hatalmat azonban a király alkotmányunk alapelvei, illetőleg alaptörvényeink értelmében, mindig a törvények korlátai közt és az alkotmány alapján tartozott és tartozik gyakorolni. Eltekintve az Árpádok és későbben is a vegyes házakból való királyok korszakában alkotott s a királynak a végrehajtó hatalom körében gyakorolt felség jogait korlátozó törvényektől (1291. 9. és 31.; 1298. 23.; 1498.7.; 1507. 5., 7.j 8. stb. t.-cz.), melyeknek méltatása a jogtörténelem körébe tartozik, itt csakis, a végrehajtó hatalom gyakorlására nézve most is érvényben levő azon alaptörvényeket emlitem fel, melyek részint történelmünk utolsó korszakában hozattak — absolut hatalomra törekvő királyaink adván alkalmat az addig is érvényben levő alkotmányos elvek szabatos körülírására — részint ujabban alkottatván, a végrehajtó\ hatalom gyakorlására nézve 1848 előtt hozott alaptörvényeket a parlamentáris kormányrendszer igényeinek megfelelőleg módositják. így 1848 előtt, az 1608. k. e. 10. t.-cz. rendeli, hogy a királynak (ki tudvalevőleg e korszakban egyszersmind német császár s az ausztriai örökös tartományoknak ura volt) a végrehajtó hatalom gyakorlására nézve müszerve Magyarországon a kir. tanács (melyből később 1723-ban a m. kir. helytartótanács alakult) és a magy. kir. kancellária legyen ; hogy mind a kisebb, mind a nagyobb hivatalok még a harmincza d-h ivatalokat és azok főnökeit sem véve ki, Magyarországon és hozzá tartozókapcsolt részeiben, született magyarok, illetőleg a kapcsolt részekben az ott lakó nemzetségbeli egyének által láttassanak el, külföldiek és más nemzet-