Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

30. §. MAGYARORSZÁGI ALAPTÖRVÉNYEK. 63 hoz tartozók az ország ügyeibe ne avatkozz a nk s ö F e 1 s é g e i s magyar ügyekben másoknak, mint magyaroknak —^valláskülönbség nélkül — tanácsával n e élj e n. Még világosabban szól e tekintetben az 1741: 11. t. cz., mely az előbb idézett t.-czikket kiegészitve rendeli, hogy: »M agyarors zágnak nemcsak bel-, hanem külügyei is ő Felsége részéről magyarok által tárgyaltassanak, az az intéztessenek el (1. §.); hogy ő Felsége azokban, mik a reá ruházott főhatalomnál fogva őt illetik, magyarok tanácsával éljen (2 §.), sőt midőn az ország nagyfontosságú ügyei felett tanácskozni kell, a király magas személye elé hivja meg az ország prímását, nádorát és más tekintélyes férfiait s az emiitett fontosságú ügyeket velők közölje (3. §.); az országon belől pedig minden, az ország politikai közigazgatására vonatkozó ügyeket a törvények által meghatározott módon a m. kir. helytartótanács által — fentartva ennek az 1723: 101. t. cz. által biztosított hatáskörét és függetlenségét — tárgyaltasson és intéztessen el (5. §.), a helytartótanács tagjaivá is, üresedés esetében, az ország minden részéből választott alapos és az ország alkotmányát értő birtokos magyar embereket nevezvén ki« (6. §.). Az 1791 : 12-dik, a törvényhozó hatalom gyakorlatát is, mint fentebb láttuk, szabályozó t.-cz. második kikezdésében pedig — azonkivül, hogy a birói, mint az állami hatalom egyik ágazatának gyakorlási módjára nézve rendeli, hogy »a király, hatalmánál fogva, a bíróságnak törvény által megállapított, vagy megállapítandó rendjét meg nem változtathatja, a törvényesen hozott birói Ítéletek végrehajtását kir. parancsolatok által sem maga meg nem akadályoztathatja, sem pedig azt bárki másnak megakadályoztatni nem engedheti, továbbá a birák törvényes Ítéleteit a király meg nem változtathatja és azokat sem a maga, sem bármily más politikai hatóság felülvizsgálata alá nem vonhatja, hanem a bíráskodás az eddig alkotott vagy ezután alkotandó törvényei és szokásai szerint az országnak valláskülönbség nélkül kirendelt birák által gyakorlandó« — végrehajtó hatalom egész gyakorlási módjára nézve általában legfőbb szabályul kimondja, hogy »azt a király csak a törvények értelmében gyakorolhatja« — »executiva autem potestas — így szól a törvény szövege — nonnisi in sensu legum per Regiam Majestatem exercebitur.« Az idézett t.-czikkeknek alaptörvényi jellege már tartalmukból is világos, ha azokat fontos alaptörvényeknek a későbbi törvényhozás nem is nyilvánította volna. így az 1608: k. e. 10. és az 1741 : 11. t. czikkeket az 1791 : 14. t. cz. — mely azoknak mint alaptörvényeknek