Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

506 ÖTÖDIK SZAKASZ. ÖTÖDIK FEJEZET. 2. A fegyelmi eljárás vagy a közvádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig a vádlott és közvádló meghallgatása mellett, az illető fegyelmi bíróság által rendelhető el. A határozat a közvádlón kiviil a vádlottnak is mindig kézbesítendő, s az ellen, amennyiben az nem az e) pont alatt említett bíróságtól ered, a közvádló 3 nap alatt felebbvitellel élhet. Ha a fegyelmi bíróság vizsgálatot lát szükségesnek, ennek teljesítésére az elnök vagy azon törvényszéknek, melynek kebeléből alakult, vagy valamely alsóbb törvényszéknek egyik tagját küldi ki; a fegyelmi bíróságnak tagja azonban ily vizsgálattal soha sem bizattathatik meg. A kiküldött biró kihallgatja a vádlottat, a panaszlót és a tanukat, s ez utóbbiakat, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi biróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, meg is esketheti, megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál s az összes iratokat a közvádlóval közli, a ki, szintúgy, mint a vádlott, ha a vizsgálatot hiányosnak tartja, annak kiegészítését kívánhatja. Ha ez iránt köztök és a vizsgáló biró közt véleménykülönbség támad, a kérdés felett a fegyelmi biróság határoz. A közvádló a vizsgálat befejezte) illetőleg kiegészítése után az iratok vételétől számítandó 8 nap alatt köteles indítványát az öszszes iratokkal együtt a fegyelmi biróság elnökének benyújtani. Ez indítvány felett a fegyelmi biróság határoz, s határozata ellen, ha a biróság, a közvádló indítványával ellenkezőleg, az eljárás megszüntetését határozta el, a közvádló 3 nap alatt felebbezéssel élhet. Ha a vádhatározat hozatott, az elnök az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, a melyre mind a közvádlót, mind a vádlottat megidézi. Ezen idézvény vétele után jogában áll vádlottnak vagy megbízottjának az iratokat a hivatalos órákban megtekinteni s azokat lemásolni. A vádhatározatban a tanuk és szakértők megidéztetése is elrendelendő; egyébiránt ugy a közvádló, mint a vádlott jogosítva van ezen határozat után is, de csak a tárgyalásra kitűzött határidő első felében, ujabb tanuknak berendelését kérelmezni; e kérelem felett a biróság határoz. A tárgyalást, mely szóbeli s az 1868: 54. t.-cz. 103—105. §§-ainak korlátai közt nyilvános, az elnök a kitűzött ügy megnevezésével nyitja meg és megelőzött vizsgálat esetében a vizsgálati iratokat felolvastatja; kérdéseket intéz a vádlotthoz s esetleg a tanukhoz, szakértőkhöz vagy a panaszló félhez. Az elnök után a birák is tehetnek kérdéseket ; úgyszintén a közvádló, valamint a vádlott, mind a tanukhoz, mind a szakértőkhöz, az elnök utján kérdéseket intézhetnek. Befejeztetvén a tanuk kihallgatása, a közvádló előterjeszti a vizsgálat eredményét s indítványt tesz a vádlott felmentésére vagy megbüntetésére s