Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

183. §. A FEGYELMI BÍRÓSÁGOK ÉS A FEGYI IMI ELJÁRÁS. 505 kei és alelnökei, itélö birái, továbbá a koronaügyész felett külön fegyelmi biróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Ezen fegyelmi biróság, mely 26 rendes- és 12 póttagból áll, fele részben a felsőház által minden országgyűlésen önkebléböl választandó tagokból, fele részben pedig a m. kir. kúria alelnökeiből és biráiból alakíttatik, kinevezteté>ök sorrendje szerint; elnöke a felsőház elnöke, vagy másodelnöke, ezek akadályoztatása esetében a felsőház által választott tagok közöl az, ki legtöbb szavazatot nyert. Ezen fegyelmi biróságnak felsőházi tagjai a felsőháznak nyilt ülésében birói esküt tesznek le; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett a felsőház határoz; a lemondok megbízatásukat minden esetben mindaddig tartoznak folytatni, mig helyök uj választás által be nem töltetett. A biróság az elnökön kivül tizenkettős tanácsban itél; tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal legalább 24 órával a tárgyalás előtt közöltetik és mindegyiknek jogában áll ugya felsőházi, mint a birói tagok közöl, az okok megnevezése nélkül, hatnak kihagyását kívánni. Ha a felek ezen kihagyási jogot épen nem, vagy nem egészen gyakorolják : az illető tanács, a felsőházi tagok közöl azon 6 tagból, kik legtöbb szavazatot nyertek, a birói tagok közöl pedig a kinevezés sorrendje szerinti első 6 tagból alakíttatik. Ezen biróság határozata végérvényes. Az a), b), c) és d) pont alatt említett fegyelmi bíróságok minden év elején sorshúzás utján újra alakíttatnak. A sorshúzás mindenik itélőszéknél külön és teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz, szintén sorshúzás utján, ugyanannyi póttag járul, akik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az illető elnökök által az igazságügyminiszternek minden évben január 15-kéig tudomás végett beküldendő. — A fegyelmi biróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki; a közvádló teendőit pedig mindenik fegyelmi bíróságnál az annál alkalmazott ügyész teljesíti. Ha a fegyelmi eljárás a koronaügyész ellen indíttatik: a közvádlói teendőket a vizsgálat befejeztéig az igazságügyminiszter által kirendelt kir. ügyész teljesíti; ezentúl pedig a fegyelmi biróság nevez ki közvádlót. — Az a), b), c) és d) pont alatt felhozott fegyelmi bíróságok tagjai, a közvádló vagy a vádlott kifogása folytán, csak a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a által meghatározott (érdekeltségi) esetekben mellőzhetők. Az elsőfolyamodásu törvényszékek kebelében alakított fegyelmi bíróságokra nézve pedig a polg. törv. perrendtartás 57. §-a értelmében biróküldés kérelmezhető. Az ilynemű kifogás felett a fegyelmi biróság határoz.