Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

182. §. A BÍRÁK ES BÍRÓSÁGI HIVATALNOKOK FELELŐSSÉGE. 5U3 ség a legyeimi bíróság által fegyelmi eljárás utján előzetesen megállapittassék; de ezen szabály alól kivételnek van helye: a) ha a kárt okozó s büntettet vagy fegyelmi vétséget képező cselekményre vagy mulasztásra nézve a vádlott már az illetékes bíróság által bűnösnek vagy vétkesnek Ítéltet tt: b) ha a biró vagy bir. hivatalnok a fegyelmi eljárás megindítása vagy befejezése előtt hivataláról vagy nyugdijáról lemondott, és c) ha a kártérítési kereset közigazgatási hivatalnokok ellen indíttatik. Egyébként, ezen kivételes esetek fen nem forogván, a kereshetőség megállapítása iránt a kérvény, mely a fél, vagy az e végre külön meghatalmazással ellátandó ügyvéd által aláírandó, mindig a fegyelmi bíróságnál nyújtandó be, s abban a kötelességellenes cselekmény vagy mulasztás határozottan megjelölendő és részletesen körülírandó, vagy a további bizonyítékul szolgáló adatok elősorolandók. Ha a kártérítési igényre nézve a kereshetőség a fegyelmi bíróság által megállapíttatott, tartozik a kérvényező a határozat kézbesítése után 30 nap alatt kártérítési keresetét a polgári törvénykezési rendtartás szerint illetékes polgári birósághoz, különbeni jogvesztés terhe alatt megindítani. A fegyelmi bíróság határozata szintúgy, mint a büntető bíróság jogerejü Ítélete oly alapot képeznek, mely a polgári per uton indított kártérítési keresetben többé kifogás alá nem eshetik, s a polgári bíróság eljárása ily esetben — azon kérdésen kívül: ha vajon cselekmény vagy mulasztás által okoztatott-e a kár, s ha vajon ez nem volt-e valamely törvényes perorvoslattal elhárítható, — csak a megtérítendő összeg meghatározására szorítkozik. Ha a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás, mint bűntett, rendes bűnvádi eljárás tárgyát képezi, a károsult félnek választásától függ kártérítési keresetét vagy a bűnvádi perben, vagy pedig ennek befejezése után polgári peruion érvényesíteni. A ki kárkereseti jogát, azon károkért, melyeket a birák és bírósági hivatalnokok hivatalos minőségűkben elkövetett sikkasztások által magánfeleknek okoznak, a törvénynek fenemiitett határozata alapján az állam ellen akarja érvényesíteni, köteles igazolni, hogy a kártalanítás tárgyát az illető hivatalnok, hivatalos minőségben vette át. vagyis, hogy az az átvételre vagy törvény, vagy törvényerejű szabályrendelet, vagy elvégre bírói határozat által volt feljogosítva. A kárt követelő fél választásától függ: az állam elleni kárkereseti jogának érvényesítése végett az államot a kártalanítási anyaperbe, mint szavatost megidézni, vagy pedig, ha azt nem tevé, az állam ellen külön pert indítani. Az állam mindkét esetben a vádlott jogaiba lép, s oly perben, a melyben sem mint szavatos, sem mint közvetlen alperes megidézve nem volt, kártérítésre érvényesen nem kötelezhető.