Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

181. §. A BÍRÁK ÉS ÜGYÉSZEK ALKALM.. Á.THELY., NYOGDIJAZÁSA. 497 ban vagv másodizigleo sógorságban áll: azon törvényszéknél kir. ügyészi teendőket nem teljesíthet. A bíró, kineveztetése után legkésőbb 3 hó alatt s mindenesetre hivatalának elfogadása előtt, köteles a birói esküt letenni azon tör­vényszék teljes ülésében, melyhez kineveztetett, vagy melynek kerüle­tében székhelye van. A hivatalbalépés s a birói fizetés kezdete az eskü letételétől számíttatik. Az eskületételt a mondott határidő alatt elmulasztó biró ugy tekintetik, mintha kinevezését el nem fogadta volna s helye újból betöltetik. A törvényesen kinevezett biró azonban — a törvényben meghatározott s alább felemlítendő eseteken és módo­kon kivül — hivatalából el nem mozdítható: sőt székhelyéről is más bírósághoz vagy más hivatalba áttenni vagy előléptetni, a törvényben meghatározott eseteken kivül. csak saját akaratával lehet. Az áthelye­zés eseteit az 1871 : 9. t.-ez. határozza meg; ennek értelmében a birót akarata ellenére is lehet a következő esetekben áthelyezni: a) ha a bírósági szervezetben törvényhozási intézkedés folytán változás tör­tént és b) ha az ugyanazon bíróságnál alkalmazott birák között egye­nes vagy harmadíziglen oldalrokonság, vagy másodiziglen sógorság. vagy fogadott szülei vagy fogadott gyermeki viszony létezik vagy állt be. Ezen esetek beálltával az áthelyezés iránt ő Felsége felelős igaz­ságügyminisztere által rendelkezik; de az áthelyezett biró fizetése le nem szállítható — Ha az ugyanazon bírósághoz kinevezett birák kö­zött az említett családi viszony Unitokkal létezik, vagy ilyen alkal­maztatásuk ideje alatt keletkezett: kötelesek ezen körülményt az il­letők legfelebb 10 nap alatt a kinevezés vagy a rokonság keletkezte után azon törvényszék elnökénél bejelenteni, melynek területén a ro­konok hivatali székhelye létezik. A törvényszék elnöke viszont köte­les a neki bejelentett vagy bármikép tudomására jutott körülményről az illető felek meghallgatása után az igazságügyminiszternek haladék nélkül jelentést tenni. Addig is. míg az áthelyezés iránt intézkedés történik, az illetők külön tanácsba osztandók be az elnök által, s va­lamely ügynek elintézésében együtt nem vehetnek részt. A rokonok vagy sógorok közöl az fog áthelyeztetni más bírósághoz, ki később neveztetett ki jelenlegi állására, vagy kinek házassága által a birák közijtt sógorság keletkezett. Az áthelyezett alsóbb rangba nem helyez­hető ; de költözködési költségeinek megtérítését nem igényelheti. — A kir. ügyészség tagjai sem mozdíthatók el, a törvényben meghatáro­zott eseteken és módokon kivül hivatalukból és szintén élethoszsziglan alkalmaztatnak; az 1871 : 32. t.-cz. alapján azonban az igazságügyi miniszter jogosítva van az elsőfolyamodásu bíróságoknál alkalmazott ügyészségi tagokat ügyészi minőségben, más bírósághoz áthelyezni. KORHOLT: ÁLLAMJOG. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom