Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

498 ÖTÖDIK SZAKASZ. ÖTÖDIK FEJEZET. Ugyanezen törvény alapján az igazságügyi miniszter a kir. ügyészség bármely tagjától az ügyészi megbizást bármikor elvonhatja, mely esetben az illető ügyészségi tag, rangjának és fizetésének megtartása mellett, azon törvényszék bíráinak sorába lép át, a mely mellé rendelve volt, ha pedig ezen törvényszéknél üres hely nincs, más bírósághoz neveztetik ugyan ki, de ezen törvényszékhez való visszatérése, ha kérelmezi, a legelső üresedés alkalmával megengedő s költözködési költségei is mind az áthelyezés, mind pedig az utóbb említett esetben megtéríttetnek. A bírósági s a törvényszékeknél levő ügyészségi segéd- és kezelő személyzet mindazon tagjait, kik nem tartoznak az itélő birák sorába, az igazságügyi miniszter saját belátása szerint s a körülményekhez képest áthelyezheti más helyre és más hivatalba, csakhogy az illetőknek szabályszerű költözködési költségei, azon eset kivételével, ha az áthelyezés fegyelmi vétség következtében történt, az állampénztárból megtéríttetnek (1871 : 9. t.-cz. 5. §.)• Minden biró és ügyészségi tag évenkint hat heti szünidőt vehet igénybe, mire nézve részletesebben az ügyrendtartás intézkedik; miután pedig 70-dik évét betöltötte, nyugalomba lép, kivéve, ha az igazságügyminiszter által hivatalának folytatására fesszólíttatik és szolgálni kiván. Ezenkívül csak azon esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére többé nem képes. Ha ez utóbbi esetben a biró nyugdíjaztatása végett nem folyamodik, akkor az 1871 : 9. t.-czikknek 7—11. §§-aiban előirt következő eljárás követendő. Ugyanis a törvényszék elnöke meghallgatván a törvényszéki ügyészt, hivatalos levélben felhívja az illetőt nyugdíjaztatása iránti kérvényének beadására, s ha a felszólított az elnöki felszólításnak egy hó lefolyása alatt nem tesz eleget, a törvényszéki ügyész az illetékes fegyelmi bíróság elé terjeszti az ügyet, s az illetőnek akarata elleni nyugdíjaztatását itéletileg kéri kimondatni. A fegyelmi bíróság elnöke az ügy megvizsgálása végett haladéktalanul bírót küld ki. E kiküldött, kihallgatván az illető birót, megvizsgálja a körülményeket; kihallgatja a tanukat s szükség esetében szakértők által megvizsgáltatja a nyugdijazandót, s ezeknek véleményét, valamint a vizsgálat folytán felmerült adatokat, jegyzőkönyvbe teszi s az okmányokat ehhez csatolja. Az ekkép befejezett vizsgálat után pedig véleményes jelentést tesz a fegyelmi bírósághoz, melynek elnöke az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, s erre a kir. főügyészt, illetőleg koronaügyészt, valamint a nyugdijazandót és szükség esetében a tanukat és szakértőket is meghívja. Az eljárás a birói felelősségről szóló 1871 : 8. t.-cz. IV. fejezetében szabályozott fegyelmi eljárás szerint történik, s ennek befejeztével a fegyelmi bíróság a nyugdi-