Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)
Tartalommutató - Bevezetés
3(5 BEVEZETÉS. Ha, amint egyedül helyes, az állam szerves fogalmát,miként azt a hírneves Stein is kifejti, tartjuk szem előtt: akkor az államjog rendszerében annak alkotmány- és közigazgatási jogra való felosztását alapul elfogadni, az állami hatalom- és gyakorlási módjainak ismertetésénél az eddigi értelemben vett királyi felségjogoknak már elavult tanából kiindulni nem lehet. A miért is az első kiadásban mintegy az idő rövidsége és a kényszerűség hatalma alatt követett rendszertől eltérve, a jelen kiadásnál az állam szerves fogalmából indultam ki, s az alkotmány rövid története és alapelvei s a területi és állampolgári jogviszonyok ismertetésének előrebocsátása után a királynak, mint az állam egysége és hatalma kifejezőjének, állását, az állami hatalom gyakorlásának módját külön és önálló fejezetekben fogom tárgyalni — a kir. felségjogokról szóló eddigi tan és rendszer teljes mellőzésével. Es ez az egyik lényeges pont, melyben az eddigi államjogi müveinkben követett rendszerektől eltérni célszerűnek és a tudomány érdekében fekvőnek láttam. Másrészről a magyar államjog rendszerében kellő súlyt kell fektetni az országnak a pragmatica sanctió előtt is birt, és magában az emiitett alapszerződésben jövőre is fentartott és kikötött függetlenségére, melynél fogva Magyarország saját önállással és alkotmánynyal bir és semmi más népnek vagy országnak alávetve nincs, — amint ezt az 1791. 10. és az 1867. 12. t.-cz. 3. §-a is elég világosan kifejezi. Amiértis az államjog tárgyalását két fő szakaszban láttam szükségesnek; előadván az elsőben — kellő tekintettel a történeti fejlődés fonalára — az ország saját önálló alkotmányát, illetőleg az ennek megfelelő államjogi viszonyokat, a másodikban pedig Magyarországnak a pragmatica sanctión alapuló s ujabban az 1867. 12. t.-czben foglalt egyezmény által határozottan is körvonalozott viszonyát az ausztriai tartományokhoz.
