Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Első szakasz: A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege

ELSŐ SZAKASZ. A magyar alkotmány történeti kifejlődése és közjogi jellege. ELSŐ FEJEZET. A magyar alkotmány történetének röYid vázlata. 23. §. A magyar állam eredete. Azon a földterületen, mely egy ezredév óta Magyarország nevét viseli s a magyar nép hazája, régente egymást felváltva számos és különböző népék hosszabb majd rövidebb ideig laktak ugyan, de tartós és maradandó birodalmat alapítani képesek nem valának. Legnevezetesebbek voltak ezek közt kétségkivül, és itteni szereplősöknek a világtörténelemben máig és örökre élő emlékét hagyták hátra, a velünk rokon hunok és várkhunok, kik közül az előbbiek 374—453., az utóbbiak 568—800. K. u. és mindketten mai hazánk határain is meszsze tul terjedő hatalmas, de rövidéletű birodalmat alapítottak. — Egyedül őseinknek — a magyar népnek sikerült itt, a négy folyam partjain, szilárd és tartós államot alapítani; sikerült pedig nemzetünket a honalapítás közös és magasztos czéljára egy testté forrasztott azon kormányszervezet által, melynek alapját az ős vagy vérszerződéssel még Etelközben vetették meg, tehát jó eleve, s már akkor mielőtt »szilaj paripáik hazánknak csak egy talpalatnyi földét tapodták volna.« Ugyanis huneredetü őseinknek, kik a IX. század második felében Ázsiában, a közép Volgától keletre az Ural hegyláncz mellékén laktak, egy uj hon keresésére vállalkozó csapatai — hét törzs — ősi hazájokból, hol egy számra túlnyomóbb, de hasonló harcias nép, a faj és nyelvrokon bessenyők által nyomattak, 884. megindulván, a Volgán »tömlőkön átusztattak« s legelsőben az alsó Denéper mellékén, vagy is a krimi féiszigettől északra, a Denéper és Don közt fekvő térségen,, állapodtak meg, — a kazárok szomszédságában, kiknek birodalma ek-