Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

468 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. télről azon község elöljárósága, melynek kebeléből a felvett kilépett, a felvétellel egyidejűleg értesítendő. A felvett rendes községi taggá válik, a községi tagoknak minden jogában részesül s a községi kapcsolatból eredő kötelezettségeket teljesíteni tartozik. Oly községek, melyek községi terheiket teljesen a községi vagyon jövedelmeiből fedezik, a község kötelékébe való felvételt mérsékelt dij fizetéséhez köthetik; a dij szabályrendelet utján az illető község által állapíttatik meg; az e tárgyban hozott szabály azonban jóváhagyás végett az illető törvényhatóságboz felterjesztendő; a törvényhatóság határozata a belügyminiszterhez felebbezhető. Oly idegennék, ki az országban két év óta állandóan lakik, itt folytonosan adót fizet és a fenébb említett a) b) c) alatti feltételeknek eleget tesz, a község a kötelékébe való felvételt magára nézve kilátásba helyezheti azon feltétel alatt, hogy az idegen igazolni fogja, miként a felvételt más államhoz való alattvalói viszonya nem gátolja. Ezen utóbbi kérdés felett addig, mig a honosítási törvény tüzetesen nem intézkedik, a belügyminiszter a fenálló gyakorlat szerint határoz. A belügyminiszter kedvező határozata után a községi kötelékbe való felvétel azonnal eszközlendő, ellenkező esetben pedig a felvétel iránt nyújtott kilátás megszűntnek tekintendő. Azon esetekben, melyekben az illetőség a fenebbiek alapján ki nem deríthető, annak kiderítése a következő rendben figyelembeveendő alapokon eszközöltetik. A honpolgár ilyen esetben azon község kötelékéhez tartozónak tekintetik : a) melyben adót fizet; b) melyben született; c) melyben az utolsó öt év alatt leghosszabb ideig tartózkodott ; d) a lelencz, melyben találtatott; e) a hadseregben szolgált vagy szolgáló egyén azon községhez tartozónak tekintetik, a melyből állíttatott, vagy a melyből önként belépett. Az illetőségről egyesek szó- vagy Írásbeli kérelemére, valamint az érdekelt hatóságok felhívására, a község tartozik igazolványt kiállítani, vagy az ügyet, az illetőség megállapítása végett, a felsőbb hatóságnak felterjeszteni. Az illetőségi vitás ügyekben : a) ugyanazon járás (szakasz) községei közt elsőfokulag a szolgabíró, másodfokulag az alispán; b) ugyanazon törvényhatóság különböző járásához (szakaszához) tartozó községek közt, valamint rendezett tanácsú városokra nézve, elsőfokulag az alispán, másodfokulag a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határoz. Két egybehangzó határozat ellen felebbezésnek a belügyminiszterhez csak akkor van helye, ha az illetőség a törvényhatóság területén egyátalában megtagadtatott, Midőn az illetőség megállapítása hivatalból eszközlendő, azon törvényhatóság alispánja (alkirálybirája stb.), illetőleg polgármestere, a melynél a tárgyalás megindíttatott, ha az illetőséget