Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

1 73. §. A KÖZS. ÖXKOB. JOGAI ÉS KÖZS. KÉPV. 18 i 1 : 18. T.-CZ. SZERINT. 56? a törvényhatóság egész területére nézve niegtagadandónak találja, a tárgyalást folytatja mindazon törvényhatóságokkal, melyekben az illetőség a kifejlett körülményekhez képest megállapíthatónak látszik. Ha ily módon az illetőség egyik törvényhatóság kebelében sem mondatik ki. a tárgyalást kezdeményező alispán t alkirálybirő stb.). illetőleg polgármester, az ügyet eldöntés végett a belügyminiszterhez terjeszti fel. A fentebbi határozatok hatálya a szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházott városokra is kiterjesztetik, melyekben az illetőségi kérdések felett a tanács határoz s határozata a belügyminiszterhez felebbezhető. 173. §. A községek önkormányzati jogai és a községiképviselet a z 1871: 18. t ex. értelmében. 1. A községek a törvény korlátai közt önállóan intézhetik saját belügyeiket, végrehajtják a törvénynek és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit. Közigazgatási ügyekben a községek felebbviteli hatósága első fokban a törvényhatóság, második fokban a kormány. Ezen önkormányzati önálló intézkedési jognál fogva minden község: a) határoz saját belügyeiben és szabályrendeleteket alkothat ; b) végrehajtja határozatait és szabályrendeleteit saját választott elöljárói által: e) rendelkezik a község vagyona felett; d) községi adót vet ki és hajt be: e) gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről; f) hasonlólag gondoskodik községi iskoláról és más rokon intézetekről; g) kezeli a tüz- és közrendőrséget s a szegényügyet; és végre gyakorolja mindazon jogokat és teljesíti mindazon kötelességeket, melyek a községeket törvény szerint megilletik. A felsorolt jogokon felül a rendezett tanácsú városok még kezelik, a helyi igények szerint, a piaczi, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegészségi rendőrséget, gyakorolják az árva- és gyámhatóságot a községi árvák és gondnokság alatt állók mindazon ügyeiben, melyek a rendes biróság illetőségéhez nem tartoznak; eljárnak az iparviszonyból s a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyokból keletkezett ügyekben, a törvény és szabályrendeletek értelmében. Árva- és gyámhatósági jogát a rendezett tanácsú város egy állandó árvaszék által gyakorolja, mely a polgármesterből, a városi ügyészből, a számvevőből, árvaszéki egy vagy több ülnökből, s a szavazattal nem biró közgyámból áll. Elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén egyik árvaszéki ülnök. Érvényes határozathozatalra az elnökkel