Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Tartalommutató - Bevezetés

22. §. A MAGYAR ÁLLAMJOG RENDSZERŰ. Palugyay : A kapcsolt részek közjogi és történelmi viszonyai. Pozsony 1863. Szilágyi : A magyar-horvát kérdés okleveles tára. (P. B. Szemle XVI. k.) Petróczky : Das Selbststimmungsreclit von Dalmatien und Kroatien. Bécs 1864. Hampel: A báni méltóság eredetétől napjainkig. Pest 1868. Korbuly : A báni méltóság, tekintettel Horvát-, Dalmát- és Tótország közjogi viszonyaira. Pest. 1868. D. A katonai határőrvidékre vonatkozó irodalom. Dernian: Stat. Beschreibung d. Militárgrenze. Bécs 1816. 2 köt. Hitzinger: Statistik der Militárgrenze. Bécs 1817. Beuigni v. Mildeiiberg : Statist. Skizze der Siebenbürg. Militárgrenze. Nagy-Szeben. 1818. Magda Pál : Magyarország és a határőrző katonaság vidékinek stat. és georgr leírása. Pest 1819. Stopfer : Erláuterung der Grudsátze für die Carlstádter, Warasd., Banal., Slav. und Banater Militárgrenze, Bécs 1831. Stopfer : Erláuterung über die Militárgrenzverwaltung d. őst. Kaiserstaates. Bécs 1838. 2. kiad. Grátz 1841. Utisenovich : Militárgrenze u. d. Verfassung. Bécs 1859. Hostinelc: Die k. k. Militárgrenze, ihre Organisation und Verfassung. Bécs 1361. ^anitselc : Specialgeschichte der Militárgrenze. Bécs 1875. 22. A magyar államjog rendszere. Az államjog tanainak gyors és könnyű felfogását, alapos és világos előadáson kivül, főleg a helyesés czélszerü rendszer mozdítja elő. Allamjogunk rendszeres, tudományos tárgyalását iróink különböző módon kisérlették meg. Az ujabb műveknek rendszere az államjognak két főrészre : alkotmány- és igazgatási jogra való felosztásán alapul. E rendszert több hírneves német publicista is, mint pl. Rönne, Pözl stb. követi. Nálunk egyedül Récsi akart ezen rendszertől eltérni, s a Németországban Gerber által kijelölt irányban haladni. De mivel Gerbert csak részben követi s ennek rendszere ellenére művében a kir. felségjogok tanának tárgyalására egy különálló és aránylag igen terjedelmes fejezetet szentel, ez által rendszerét tarthatatlanná teszi, miután mindaz, mit későbbi fejezetekben a törvényhozó, végrehajtó és birói hatalom gyakorlásának módjáról előad, részint csak egyszerű ismétlése a kir. felségjogok tárgyalásánál bőven elmondottaknak, részint, a mennyiben ujat mond, olyan, ami már a közigazgatási jog keretébe tartozik, holott az alkotmány és közigaztási jogra való felosztását az államjognak kerülni akarta.