Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

412 ÖTÖDIK SZAKASZ. NEGYEDIK FEJEZET. közül a nádori ülnökökön kivül, minden 3-dik évben tisztújítás alá estek, akkép, hogy minden egyes község minden tiszti helyre szavazatát a közgyűlésnek beadván, e szavazatok a nádor elét erjesztettek, ki a kijelölést megtévén, ennek alapján a választást a közgyűlés eszközölte. A községekben pedig a biró, másodbiró s a többi tisztviselők, egy, a nádori főkapitány által a választásra nézve kinevezett tisztviselő elnöklete alatt, minden harmadik évben a birtokos lakosok által választattak. — Köztisztviselők voltak: a nádori fő- és alkapitány, főjegyző a két aljegyzővel, főügyész a két alügyészszel, hadi és házi pénztárnok, számvevő, levéltárnok, adószedő stb.; kerületiek: mindegyik kerületben egy-egy kapitány, két nádori ülnök, egy vagy két esküdt és biztos, orvos, sebész, bába, mérnök, várnagy stb. II. A H a j d u-k e r ü 1 e t e t megillető jogok a kerületi közgyűlésen, mely Böszörményben tartatott, gyakoroltattak ; itt választották a kerület tisztviselőit és az országgyűlési követeket, látták el azokat utasítással, s határoztak minden a kerületet illető közügyekben. Az egyes városok élén a hadnagyok, az egész kerület élén pedig a főkapitány állott, ki a levelezéseket a helytartótanácscsal és más törvényhatóságokkal vezette, közgyűléseken és a kerületi törvényszéken elnökölt. A közgyűlés végzéseit a városok hadnagyai hajtották végre. A kerület tiszti kara a főkapitányon kivül állott, az alkapitányból, fő- és aljegyzőből, 4 táblabíró-, pénztárnok- és alpénztárnok-, biztos- és adószedőkből, s mérnök-, orvos-, sebész- és más alárendelt személyzetből. III. A szepesi XVI város kerülete közigazgatási tekintetben a vármegyétől mindenben (a hus és más élelmi szerek árának meghatározását sem véve ki, miben a sz. kir. városok a megyéktől függtek) független hatóságot képezett, saját gróffal és tiszti karral birván — mindazonáltal a kamarai administrator felügyelete alatt; minélfogva a kerületi közgyűlésen a kir. igazgató elnökölt s ő tűzte is ki a közgyűlések idéjét, a nevezetesebb közgyűlési tárgyakat az egyes városokkal előre közölvén, hogy ezek küldötteiknek kellő utasításokat adhassanak. A kerületi közgyűlésekre mindegyik város két követet küldött, egyiket a belső, másikat a külső tanács; miután pedig a belső és külső tanács alakítására s egyáltalában a városi szerkezetre a szepesi XVI város a sz. kir. városokkal hasonló szervezettel birt: a közgyűlés tagjai az összes városi polgárság képviselőinek nem valának tekinthetők. A kerületi városok nevében a kir. igazgató (kamarai administrator) levelezett a többi hatóságokkal, s ennélfogva a kerületi gróf inkább az igazságszolgáltatás élén állott, mint a kerületi törvényszéknek elnöke, hová az egyes városi törvényszéktől felebbeztet-