Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

157. §. A SZ. KER. KÖZIG. SZERVEZETE 1848. ELŐTT. 413 tek a perek. — A kerület tisztikara, mely »kir. adnrinistratió«-nak neveztetett, állott az igazgatóból, a kerületi grófból; 3 táblabiróból (kik a ker. törvényszék ülnökei voltak), főjegyző-, aljegyző-, ügyész-, pénztárnok-, levéltárnok-, adószedőből stb. IV. A fiumei és buccari-vinodoli tengermelléki kerületek a közigazgatás minden ágában a fiumei kormányszék felügyelete alatt állottak. Ezen kormányszék kereskedési és hajózási tárgyakban a m. kir. kanczelláriának. a politikai közigazgatás ügyeire nézve a m. kir. helytartótanácsnak, gazdasági ügyekben pedig a m. kir. udv. kamarának volt alárendelve. Elnöke volt ezen kormányszéknek a főkormányzó, ki egyszersmind( Fiume és Buccari szabad királyi városoknak polgári kapitánya és katonai parancsnoka volt. s a magyar országgyűlés főrendi tábláján üléssel és szavazattal birt; a kormányszék többi hivatalnokai voltak: 3 ülnök, 3 titkár s 1 fogalmazó, több fogaim, gyakornok s a szükséges segédszemélyzet. A fiumei kerület és város közigazgatási ügyeit egy, a tengermelléki kerület fökormányzója. mint kapitány elnöklete alatt álló kapitányi tanács intézte, melynek tagjai voltak a patriciusi tanácsosok és a polgárság képviselője, t. i. a szószóló. Az elnököt akadályoztatása esetére a kir. kormányszéki első ülnök, mint alkapitány, helyettesitette. A kapitányi tanácsnak saját belátása szerinti összehivása a kapitány, illetőleg alkapitány jogaihoz tartozott. Az előadói tisztet a kapitányi tanácsban a városi tanács birái teljesítették, a jegyzökönyv vitelével pedig a kapitánytanácsi titkár volt megbizva. Ezen ka pitányi tanács választotta a kapitány kijelölésére az országgyűlési követeket és ugyancsak az emiitett kijelölés mellett a városi tanács élén álló tisztviselőket, kik közül a városi tanács elnökségét vezető »igazgató kapitánybirót« (judex rector capitanealis), valamint az »ig. első községbirót« (judex rector communitativus) is a kapitány önmaga nevezvén ki. a többi tisztviselőket, nevezetesen az ig. második, harmadik és negyedik községbirákat. a kapitánytanácsi titkárt, a városi főjegyzőt, tiszti ügyészt, pénztárkezelő tiszteket és tiszti orvosokat a kapitány kijelölésére, az alsóbb városi tisztviselőket és szolgákat pedig a városi tanács előterjesztésére a kapitányi tanács szavazattöbbséggel választá. E kapitányi tanácsban választattak továbbá, szintén elnöki kijelölés mellett, a kapitányi széknek 6 birája az 1836: 19. t.-cz. 5. §-a értelmében és a kapitányszéki jegyző. Ezek alkották a kapitányi itélőszéket (sedes iudiciaria capitanealis), mely bünperekben és a nemesi polgári perekben, mint elsőfolyamodásu törvényszék, honnan a felebbvitel a kir. és hétszemélyes táblához történt, a városi törvényszéktől felebbezett egyéb polgári perekben, mint felebbviteli törvényszék mű-